Ezek a legkedveltebb offshore országai a magyaroknak
1993 óta szinte negyedévről negyedévre emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik klasszikus offshore paradicsomban bejegyzett tulajdonossal rendelkeztek – derül ki a Bisnode üzleti információs szolgáltató legfrissebb elemzéséből. A cég az Andorrában, az Egyesült Arab Emírségekben, Antigua és Barbudán, a Holland Antillákon, Barbadoson, Bermudán, Belize-ben, a Svájci Államszövetségben, Cipruson, a Dominikai Közösségben, Gibraltáron, Hong Kongban, Saint Kitts és Nevis Államközösségben, a Lichtensteini Fejedelemségben, Luxemburgban, a Marshall-szigeteken, Máltán, Mauritiuson, Panamában, a Seychelle-szigeteken, Szingapúrban, Saint Vincent és Grenadine-ban, valamint a Vanuatu-i Köztársaságban bejegyzett tulajdonossal rendelkező cégek számának negyedéves alakulását vizsgálta.
A legkedveltebb célország Ciprus – idén az első negyedévben 1452 ciprusi tulajdonossal is bíró cég szerepelt az országos adatbázisban –, a Seychelles Köztársaság (1168 cég) és Svájc (906 cég). Panama 661, Belize 584, a Luxemburgi Nagyhercegség 575, Lichtenstein pedig 562 vállalkozással iratkozott fel a toplista negyedik, ötödik, hatodik és hetedik helyére.
„Az adatok tanúsága szerint az offshore országok iránti érdeklődést sem az aktuális magyar és világgazdasági helyzet, sem a hazai adózásra vonatkozó jogszabályok nem befolyásolják érdemben. Az adókulcsoktól, a konjunktúrától vagy éppen a recessziótól függetlenül egyre többen élnek a klasszikus offshore paradicsomok kínálta lehetőségekkel. Ezek az országok a külföldi jövedelmekre egyáltalán nem, vagy csak nagyon alacsony adót vetnek ki. Ezzel az előnnyel pedig az onshore országok képtelenek versenyezni” – mondja Keleti József, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode ügyvezető igazgatója.
„Bár a szakemberek rendszeresen az offshore államok között említik Hollandiát, Írországot és az Egyesült Államokat is, ezeket az országokat kihagytuk a listából, mivel ezekben az esetekben nem tudjuk elkülöníteni a valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalatokat az adózási előny miatt bejegyzettektől. Azt azonban nem gondoljuk, hogy Panamával, Belize-zel, Lichtensteinnel vagy Luxemburggal olyan szoros gazdasági kapcsolatot épített volna ki Magyarország, ami körülbelül 600 közös tulajdonú céget működtet ezekben az országokban. Ugyanez a helyzet a Seychelle-szigeteki résztulajdonú mintegy 1200 vállalkozás vagy éppen a Marshall-szigeteki közel 140 társaság esetében is” – teszi hozzá a Bisnode ügyvezető igazgatója.
Tartós csökkenés egyik vizsgált országban sem figyelhető meg. A Bermudán, a Holland Antillákon vagy épp a Bahamákon bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar cégek száma csökkent ugyan az elmúlt években, de elhanyagolható mértékben. A ciprusi válság ellenére január óta mindössze 5, 2012 utolsó negyedévében pedig 18 olyan magyar cég szűnt meg felszámolással, végelszámolással vagy épp törléssel, ami a szigetországban is bejegyzett tulajdonossal rendelkezett.
Eközben például a Dominikai Közösségben bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar vállalkozások száma 10 év alatt 23-szorosára ugrott. Belize-ben és a Seychelles-szigeteken tizenháromszorosára nőtt, Saint Vincent és Grenadine államban megduplázódott (20-ról 40-re nőtt), Cipruson pedig a 2003 első negyedévében regisztrált 597-ről 1452-re emelkedett ez a szám. Míg Panamában 2003-ban 106 cég tulajdonolt magyar vállalatot, ma már a statisztika 661-et mutat.
„A rendszerváltást követő években kinyílt a világ. A magyar gazdaság szereplői elkezdték kiépíteni kapcsolataikat a külföldi vállalatokkal és országokkal, fokozatosan megtanulták az ott bevett módszereket, és éltek is a lehetőségekkel” – mondja Keleti József.
