BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még nem jön a fordulat

A legoptimistább előrejelzések szerint is a további visszaesés elkerülése lehet a fő cél a következő években a drámai helyzetben lévő hazai építőipar számára. Az uniós források hatékonyabb felhasználása, az épületenergetikai beruházások, illetve a lánctartozás és a feketegazdaság elleni határozottabb fellépés hozhat változásokat az ágazatban

Az idén 2-3 százalékos visszaesést prognosztizál 2012-höz képest az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a hazai építőiparban. Az év első felében várják a nagyobb mértékű csökkenést, míg a második félévben lassulhat az ágazat zuhanása. Az ágazat teljesítménye 2006 óta folyamatosan csökken, a múlt évben összesen 1616,6 milliárd forint összegű építési–szerelési munkát valósítottak meg a szegmens szereplői, ez közel 6 százalékkal maradt el a 2011-es értéktől. Ez egyébként kismértékű javulást jelent, hiszen 2011-ben még 7,6 százalékkal zuhant a magyarországi építőipar teljesítménye.

Bár kedvező változások – főként a jogszabályi környezet módosítása miatt – elindulhatnak 2013-ban, látványos javulást nem vár a következő években sem Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. Elmondása szerint a lánctartozás visszaszorítását célzó intézkedések, főként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben tisztább, átláthatóbb környezetben tevékenykedhessenek az építőipari vállalkozások, és a vitás eseteket gyorsabban lezárhassák. Fontos eleme lehet az ágazat „fehérítésének” a minimális rezsióradíj újbóli meghatározása, illetve annak ellenőrzése, hiszen így kiszűrhetők lennének a pályázatoknál az irreális vállalási árak. A minimális rezsióradíj mértékét legutóbb 2009-ben határozták meg, akkor 1950 forint volt, az új összeg Tolnay Tibor várakozásai szerint akár már ebben a hónapban meglehet, és 2100-2200 forint körül alakulhat. Annak betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy a Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrizhetné.

Az európai uniós források hatékonyabb és gyorsabb felhasználása is segíthetne a hazai építőipar talpon maradásában. A tapasztalatok azonban egyelőre azt mutatják, hogy a rendkívül bürokratikus intézményrendszer, nem gyorsítja, hanem inkább lassítja a folyamatokat – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke. Komoly problémát jelent a szakember szerint, hogy az európai uniós projekteket utólag ellenőrzik és ekkor emelnek kifogásokat is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozó hiába teljesítette a megrendelést, a közösségi források visszatartása miatt nem juthat pénzéhez. „Számunkra nagy segítséget jelentene, ha nem utólag, hanem a projekt közben történnének meg ezek az ellenőrzések, az intézményrendszer így menedzselné és segítené a folyamatokat” - tette hozzá Tolnay Tibor.

Az építőipar válsága ellenére egyelőre tartják magukat a hőszigetelőanyag-gyártó vállalkozások, ami annak köszönhető, hogy a recesszió ellenére folytatódtak a felújítások, és az energiaárak hosszútávon várható emelkedése miatt sokan döntenek energiahatékonysági beruházás mellett. Jól megfigyelhető tendencia, hogy a hazai fogyasztók egyre vastagabb szigetelést választanak. Míg 10 éve 4-5 centiméternyi volt az átlagos hőszigetelési vastagság, addig napjainkra már 8-10 centiméterre nőtt ez az érték. Ezt a trendet támasztják alá a Masterplast legfrissebb adatai is, míg 2010-ben 7,21, 2011-ben már 7,71, tavaly pedig 8,26 centiméter volt a cégnél vásárolt EPS-ek (hőszigetelőlapok) átlagos vastagsága. A társaság közlése szerint a cég hazai építőanyag kereskedő partnerei által egy-egy vásárlás során elköltött összeg 54 százalékkal nőtt 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel párhuzamosan csökkent a vásárlások gyakorisága, a rendelések száma harmadával esett vissza. „Az építőipar válsága érezhető hatással van a mi vevőinkre is, azonban az is jól látszik, hogy a korszerűsítésre, a szigetelésre továbbra is komoly igény mutatkozik” - mondta el Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója. „Akik partnereinktől vásárolnak, egyértelműen egyre tudatosabban választanak, és a magasabb minőségi szintet képviselő termékeket részesítik előnyben” – tette hozzá a cégvezető.

Bár még nem lehet pontosan tudni, hogy milyen fókuszterületek lesznek a következő uniós költségvetési periódusban – 2014–2020. között –, az már körvonalazódik a kormányzati szándékokból, hogy az épületenergetikai beruházásoknak, a víz- és hulladékgazdálkodásnak nagyobb figyelmet szentelnének, illetve a vasúti fejlesztéseket is folytatnák. Az épületek energiahatékonysági felújítása jelentős feladatokat adhatna az építőiparnak, munkahelyeket hozna létre egy ilyen program.

Új koncepcióval indul a Construma

Ma kezdődik a hazai építőipar legnagyobb kiállítása a Construma, a vasárnapig tartó eseményen 18 országból több mint 500 kiállító jelenik meg. Az idén a Hungexpo különleges koncepció alapján szervezte meg a rendezvényt, ugyanis több szakkiállítással is kiegészül a Construma. Így most kerül sor a Hungarothermre, a fűtés-, szellőzés-, klíma- és szanitertechnikai kiállítás az idén új témakörökkel is kiegészül. A megújuló energiákkal, a településfejlesztéssel, illetve a lakberendezéssel foglalkozó kiállítás is lesz a héten a Budapesti Vásárközpontban.

a mai naptól péntekig, a szakmai napokon több mint ötven előadást és gyakorlati bemutató tekinthetnek meg az érdeklődők, akiket tematikus napokkal is várják majd.

a mai naptól péntekig, a szakmai napokon több mint ötven előadást és gyakorlati bemutató tekinthetnek meg az érdeklődők, akiket tematikus napokkal is várják majd.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.