BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még nem jön a fordulat

A legoptimistább előrejelzések szerint is a további visszaesés elkerülése lehet a fő cél a következő években a drámai helyzetben lévő hazai építőipar számára. Az uniós források hatékonyabb felhasználása, az épületenergetikai beruházások, illetve a lánctartozás és a feketegazdaság elleni határozottabb fellépés hozhat változásokat az ágazatban

Az idén 2-3 százalékos visszaesést prognosztizál 2012-höz képest az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a hazai építőiparban. Az év első felében várják a nagyobb mértékű csökkenést, míg a második félévben lassulhat az ágazat zuhanása. Az ágazat teljesítménye 2006 óta folyamatosan csökken, a múlt évben összesen 1616,6 milliárd forint összegű építési–szerelési munkát valósítottak meg a szegmens szereplői, ez közel 6 százalékkal maradt el a 2011-es értéktől. Ez egyébként kismértékű javulást jelent, hiszen 2011-ben még 7,6 százalékkal zuhant a magyarországi építőipar teljesítménye.

Bár kedvező változások – főként a jogszabályi környezet módosítása miatt – elindulhatnak 2013-ban, látványos javulást nem vár a következő években sem Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. Elmondása szerint a lánctartozás visszaszorítását célzó intézkedések, főként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben tisztább, átláthatóbb környezetben tevékenykedhessenek az építőipari vállalkozások, és a vitás eseteket gyorsabban lezárhassák. Fontos eleme lehet az ágazat „fehérítésének” a minimális rezsióradíj újbóli meghatározása, illetve annak ellenőrzése, hiszen így kiszűrhetők lennének a pályázatoknál az irreális vállalási árak. A minimális rezsióradíj mértékét legutóbb 2009-ben határozták meg, akkor 1950 forint volt, az új összeg Tolnay Tibor várakozásai szerint akár már ebben a hónapban meglehet, és 2100-2200 forint körül alakulhat. Annak betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy a Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrizhetné.

Az európai uniós források hatékonyabb és gyorsabb felhasználása is segíthetne a hazai építőipar talpon maradásában. A tapasztalatok azonban egyelőre azt mutatják, hogy a rendkívül bürokratikus intézményrendszer, nem gyorsítja, hanem inkább lassítja a folyamatokat – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke. Komoly problémát jelent a szakember szerint, hogy az európai uniós projekteket utólag ellenőrzik és ekkor emelnek kifogásokat is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozó hiába teljesítette a megrendelést, a közösségi források visszatartása miatt nem juthat pénzéhez. „Számunkra nagy segítséget jelentene, ha nem utólag, hanem a projekt közben történnének meg ezek az ellenőrzések, az intézményrendszer így menedzselné és segítené a folyamatokat” - tette hozzá Tolnay Tibor.

Az építőipar válsága ellenére egyelőre tartják magukat a hőszigetelőanyag-gyártó vállalkozások, ami annak köszönhető, hogy a recesszió ellenére folytatódtak a felújítások, és az energiaárak hosszútávon várható emelkedése miatt sokan döntenek energiahatékonysági beruházás mellett. Jól megfigyelhető tendencia, hogy a hazai fogyasztók egyre vastagabb szigetelést választanak. Míg 10 éve 4-5 centiméternyi volt az átlagos hőszigetelési vastagság, addig napjainkra már 8-10 centiméterre nőtt ez az érték. Ezt a trendet támasztják alá a Masterplast legfrissebb adatai is, míg 2010-ben 7,21, 2011-ben már 7,71, tavaly pedig 8,26 centiméter volt a cégnél vásárolt EPS-ek (hőszigetelőlapok) átlagos vastagsága. A társaság közlése szerint a cég hazai építőanyag kereskedő partnerei által egy-egy vásárlás során elköltött összeg 54 százalékkal nőtt 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel párhuzamosan csökkent a vásárlások gyakorisága, a rendelések száma harmadával esett vissza. „Az építőipar válsága érezhető hatással van a mi vevőinkre is, azonban az is jól látszik, hogy a korszerűsítésre, a szigetelésre továbbra is komoly igény mutatkozik” - mondta el Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója. „Akik partnereinktől vásárolnak, egyértelműen egyre tudatosabban választanak, és a magasabb minőségi szintet képviselő termékeket részesítik előnyben” – tette hozzá a cégvezető.

Bár még nem lehet pontosan tudni, hogy milyen fókuszterületek lesznek a következő uniós költségvetési periódusban – 2014–2020. között –, az már körvonalazódik a kormányzati szándékokból, hogy az épületenergetikai beruházásoknak, a víz- és hulladékgazdálkodásnak nagyobb figyelmet szentelnének, illetve a vasúti fejlesztéseket is folytatnák. Az épületek energiahatékonysági felújítása jelentős feladatokat adhatna az építőiparnak, munkahelyeket hozna létre egy ilyen program.

Új koncepcióval indul a Construma

Ma kezdődik a hazai építőipar legnagyobb kiállítása a Construma, a vasárnapig tartó eseményen 18 országból több mint 500 kiállító jelenik meg. Az idén a Hungexpo különleges koncepció alapján szervezte meg a rendezvényt, ugyanis több szakkiállítással is kiegészül a Construma. Így most kerül sor a Hungarothermre, a fűtés-, szellőzés-, klíma- és szanitertechnikai kiállítás az idén új témakörökkel is kiegészül. A megújuló energiákkal, a településfejlesztéssel, illetve a lakberendezéssel foglalkozó kiállítás is lesz a héten a Budapesti Vásárközpontban.

a mai naptól péntekig, a szakmai napokon több mint ötven előadást és gyakorlati bemutató tekinthetnek meg az érdeklődők, akiket tematikus napokkal is várják majd.

a mai naptól péntekig, a szakmai napokon több mint ötven előadást és gyakorlati bemutató tekinthetnek meg az érdeklődők, akiket tematikus napokkal is várják majd.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.