Kiderült, hány liter üzemanyagot tudnak venni a magyarok a fizetésükből – köszönőviszonyban sincs az uniós átlaggal
Magyarországon jelentősen javult az üzemanyagok megfizethetősége 2010 óta, ugyanakkor az idei áprilisi adatok szerint másfélszer annyi üzemanyag vásárolható az uniós átlagkeresetből, mint a magyarból – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből.
Az üzemanyagok megfizethetőségét vizsgáló elemzésben kiemelték: míg 2010-ben egy havi nettó átlagkeresetből mintegy 450 liter üzemanyagot lehetett vásárolni Magyarországon, addig idén, az iráni konfliktust megelőzően ez az érték már elérte a 900 litert, és a védett árak bevezetése miatt a mutató azóta is csak mérsékelten csökkent.
Az Európai Unióban 2010-ben csaknem háromszor annyi üzemanyagot lehetett venni egy havi átlagkeresetből, mint Magyarországon. Idén áprilisban ugyanakkor – az iráni konfliktus következtében - csak másfélszer annyi üzemanyagra volt elég egy uniós átlagkereset. A konfliktus előtt 1670 litert vehettek az uniós átlagkeresetből, ez a válság hatására 1350 liter alá csökkent, de így is mintegy 460 literrel magasabb az uniós átlag, mint a V4 országokban.
Uniós átlagfizetés mellett még piaci környezetben is kevésbé érződik az üzemanyag drágulása – állapította meg elemzésében a gazdaságkutató.
Így alakul az üzemanyagvásárlás a szomszédoknál
A V3-as országokban (a V4-ek Magyarország nélkül) békeidőben jellemzően 100-150 literrel több üzemanyag vásárlására van lehetőség, ami a magyarhoz hasonló üzemanyagárak miatt a magasabb átlagkeresetek következménye. Válsághelyzetekben azonban, ahogy jelenleg is, ez az előny eltűnik, és a megfizethetőség a magyar szint közelébe esik.
A GKI összegzése szerint az üzemanyagok megfizethetőségének alakulása jól mutatja, hogy nemcsak az árak szintje, hanem a gazdaságpolitikai döntések és a jövedelmi viszonyok együttesen határozzák meg a lakosság tényleges terheit.
Magyarországon az elmúlt évek aktív beavatkozásai rövid távon képesek voltak tompítani a piaci sokkok hatását és javítani a megfizethetőséget, különösen válsághelyzetekben. Ugyanakkor ezek az eszközök, különösen az árszabályozás, hosszabb távon torzításokat okozhatnak és fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel – jelezte a GKI.
Hidegen hagyták a magyar családok és gazdaság védelmét célzó intézkedések Brüsszelt – kötelezettségszegési eljárások sorával torpedózták meg Magyarországot
Hat kötelezettségszegési eljárás esetében hozott döntést április végén Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország és Szlovákia ellen a külföldön nyilvántartásba vett gépjárművek vezetőivel szemben alkalmazott diszkriminatív üzemanyagárak miatt. A brüsszeli testület szerint sérti az egységes piaccal kapcsolatos uniós jog több rendelkezését, hogy Magyarország védett árakat vezetett be a magyar rendszámú járművek vezetői számára, míg a külföldön nyilvántartásba vett járművek vezetőinek magasabb piaci árat kell fizetniük az üzemanyagért.
