A nők a világ rejtett tartalékai
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKvóta nélkül nagyon nehéz elérni, hogy több női vezető legyen 2020-ra, már csak azért is, mert az esetek többségében férfiak döntenek a kinevezésükről – állapította meg Czakó Borbála, miután megszavaztatta a VG-konferencia résztvevőit arról, hogy szükség van-e esélyegyenlőségi kvótára. A többség igennel voksolt. Az előadó a sokszínűség jótékony hatásával és az eredményesség növekedésével indokolta a kvóta szükségességét. Egyúttal bejelentette, hogy az Ernst&Young „Az év üzletembere” díj példájára létrehozza „Az év sikeres üzletasszonya” díjat is.
Czakó Borbála idézte az Európai Unió adatait, amelyek szerint egyértelműen Finnország és Svédország áll az élen a női vezetők alkalmazásában, mind a gazdaságban, mind pedig a politikában. Összességében a tagállamokban lényegesen nagyobb az előrelépés e téren a kormányokban és a parlamentekben, mint az üzleti életben. Magyarországon ugyanakkor épp fordított a helyzet: 14 százalékos mutatóval az üzleti szféra áll jobban, a parlamentben 9 százalék a nők aránya, a kormányzati állapotot pedig 0 százalékkal jellemezte az Európai Bizottság az irányelv 2012 novemberi megszületését megelőző kimutatása alapján. Nálunk azóta egy nő került a kormányba, de ezzel is az utolsók között vagyunk az uniós rangsorban.
Az Ernst&Young igazgatója mindezek alapján megállapította: bőven van még tennivaló a női vezetők alkalmazásában az EU tagállamainak többségében, így Magyarországon is. Annál is inkább, mert a számítások szerint, ha sikerülne évente 5 százalékkal növelni a női vezetők számát, akkor sem lesz meg az Európai Bizottság által előirányzott 40 százalék, ezzel is csak 37 százalékos arányt tudnak elérni az EU-ban.
A nők a világ legnagyobb rejtett tartalékai – szögezte le a konferencián Dietz Miklós, a McKinsey senior partnere a tanácsadó cég nemzetközi felméréseinek eredményei alapján. Számok sora bizonyítja, hogy női vezetők közreműködésével a sajáttőke arányos nyereség 47, az átlagos EBIT marzs pedig 55 százalékos növekszik. Ennek ellenére még mindig kevés a női vezető – tette hozzá Stark Júlia, a McKinsey projektvezetője. Jelenleg a következő akadályokat kellene leküzdeni: kettős teher (család és munkahely) nyomása, bárhol bármikor teljesítmény modell, nők vonakodása az önreklámozástól, női példaképek hiánya, kapcsolati hálózatépítés gyengesége. Szeretne-e igazgatói pozícióba kerülni? A McKinsey amerikai felmérése során erre a kérdésre a nők 41 százaléka válaszolt igennel és 59 százaléka nemmel, a férfiaknál ellenben elsöprő 85-90 százalékos volt az igenek aránya.
A 21. század a nőké! – ezzel a megállapítással indította előadását a Világgazdaság konferenciáján Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem tanára. Megítélése szerint ennek a századnak másmilyennek kell lennie, mert a 20. században nem megoldottuk, hanem halmoztuk a problémákat, amelyekkel a világ most szembesül. Kiemelte a környezeti károkat, a túlnépesedést, a válság következtében újra terjedő szegénységet, nyomort és a pazarlást. Az ezekkel kapcsolatos feladatok elvégzése a nőkre hárul, mert meg kell birkózni velük.
„Szupernőnek kell lenni mindenhol!”
A konferencia legizgalmasabb része az volt, amikor női vezetők beszéltek karrierjüktől. Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, soha nem készült arra, hogy vezető legyen, megtalálták a lehetőségek. Előd Bea, a Citi Szolgáltató Központ igazgatója sem tudatosan készült a nagy karrierreDezse Margaret, az Ernst&Young vezető partnere a magánélet, a gyermekvállalás és a munka összeegyeztetésének kihívásairól beszélt, „szupernőnek kell lenni mindenhol!”Kósa Erika, a Consequit elnöke a teljesítményre fókuszált sikeres üzletasszonyi pályafutása során és fontos nevezte az eredményeket és a jó példákat, mert ezek tehetnek sikeressé minden vezetőt.
Kósa Erika, a Consequit elnöke a teljesítményre fókuszált sikeres üzletasszonyi pályafutása során és fontos nevezte az eredményeket és a jó példákat, mert ezek tehetnek sikeressé minden vezetőt.-->
