Bonyolultabb az élet, csak mert nőnek születtek?

Szelényi Zsuzsa, a Savoir Faire Humánfejlesztési Tanácsadó Kft. igazgatója:
„Miért van az, hogy egy kislánynak sosem mondják, hogy jó miniszterelnök lenne belőle? Érdemes lenne elgondolkozni ezen, mert egyfajta ambíciószakadék tanúi vagyunk. Azt látjuk, hogy miközben 20 éves korukban azonos esélyekkel indulnak férfiak és nők, idővel elszakadnak egymástól, és eltűnnek a nők. Hogy hová tűnnek? A házimunka kétharmadát ma is a nők végzik Európában. A gyermeknevelést még mindig kizárólag a nők feladatának tartja a társadalom. A nők maguk is a családot tekintik prioritásnak. Sokszor tökéletességre törekednek, ami előrelépésüknél szintén komoly akadály. A karrieresélyeiket rontja, hogy általában alacsonyabb a kockázatvállallási készségük és kevesebb időt szánnak a szakmai társas kapcsolatok építésére, mint a férfiak. Ezen úgy lehet változtat, hogy a fiatalokat megtanítjuk az életpálya tervezésre. Ez a nőknél sokkal fontosabb, mint a férfiaknál, mert annyira bonyolult az életük egyszerűen csak azért, mert nőnek születtek.”

Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. elnöke:
„Szeretném, hogy több nő legyen a cégünk vezetésében, de nem szeretem kifizetni az összegyűlt szabadságot a munkába visszatérő kismamáknak. A tapasztalataim azt mutatják, hogy vezetési tanácsadásban a nők a jobbak, mert sokkal közelebb tudnak kerülni az ügyfélhez, mint a férfiak. Ez egy nagyon értékes tulajdonságuk a sok közül. Ugyanakkor egy családban, ahol a férfi is karrierpályán van, a nő nem rúghat labdába, mert a szülés, a gyermeknevelés korlátján nem tud átlépni vagy nem akarja kockáztatni kapcsolata felbomlását. Fontos látni azt is, hogy nem én, nem a férfiak, nem a főnökök emelték ezt az akadályt, hanem a család, maguk a nők és a társadalom. Arra pedig nem tudom a pontos választ, hogy a 40. életév után miért nem egyenlítődik ki a vezetővé válás. Illetve talán mégis tudom: meg kellene szabadulni a társadalmi sztereotípiáktól. Emellett a nőknek is aktívabbaknak kellene lenniük, ha karriert akarnak építeni.”

Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem docense:
„Az Európai Bizottság irányelve hatására vagy már előtt eddig a következő országokban vezettek be kvóták a női vezetők megfelelő arányának biztosítására: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Németországban pedig úgynevezett flexikvóta-rendszer működik. Ebből is látszik, hogy ahol komolyan veszik ezt a kérdést, ott foglalkoznak vele. Magyarországon sem rendeződhet a helyzet külső beavatkozás nélkül. Egy felmérésünk szerint az EU-ban a megkérdezett férfiak 76 és Magyarországon 85 százaléka nem bízik a nők vezetői képességeiben. A nők körében az EU esetében 63 és Magyarországon 83 százaléknak az a véleménye, hogy a család miatt nem lehetnek vezetők a nők. Valójában ennél bonyolultabb a helyzet, nem egyszerűen csak a sokat emlegetett üvegplafont kell áttérni, hanem a nőket is segíteni kell eligazodni saját munkahelyi labirintusukban. Ehhez a politikának meg kellene mutatnia, hogy számít a tehetséges nőkre, a vállalatoknak pedig saját belső kulturájukat kellene megváltoztatni.”