Cégvilág

Egyesülne a térség gázpiaca

Olyan gázpiaci elképzeléssel állt elő a cseh és a lengyel miniszterelnök, amely a néhány évvel ezelőtti magyar kezdeményezés (FGSZ Földgázszállító Zrt.) által útnak indított NETS projekt felmelegítése, folytatása lenne. A „NETS 2.0” az Adriától a Baltikumig terjedne: a V4-ek mellett Ausztria és Horvátország is csatlakozna hozzá.

Lengyelország és Csehország miniszterelnökei egy olyan közép-európai gázpiac létrehozását javasolták, amely a Baltikumtól az adriai térségig terjedne.

„Országainknak új forrásdiverzifikációra van szüksége, ami új szállítási útvonalakat jelent” – közölte Petr Necas cseh miniszterelnök újságírók előtt, miután Varsóban lengyel kollégájával tárgyalt. Donald Tusk ehhez azt fűzte hozzá az AFP hírügynökség tudósítása szerint, hogy „amilyen hamar csak lehet, el kívánjuk készíteni a visegrádi országok közös gázpiacához vezető út modelljét. (A visegrádi országokat az említett kettő mellett még Szlovákia és Magyarország alkotja.)
A projekthez azonban csatlakozna Ausztria és Horvátország is, ez utóbbiak adnák Tusk szerint a piac baltikumi-adriai dimenzióját.

Nemrég Lengyelország jelezte, hogy 1,1 milliárd eurót szán arra, hogy épülő LNG termináljától gázvezetéki összeköttetést létesítsen Szlovákia, Csehország és Lengyelország felé. A terminált 214 júniusában helyeznék üzembe, éves kapacitása 7,5 milliárd köbméter gáz továbbítását teszi lehetővé.

A most bejelentett terv erősen emlékeztet arra a néhány évvel ezelőtti magyar kezdeményezésre, amely szerint új vezetékekkel össze kell kapcsolni a térség nagynyomású földgázhálózatait. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. által NETS néven indított projekt kiterjedt (volna) Romániára és Bulgáriára is, Ausztria viszont nem szerepelt a majdani tagjai között. Bizonyos interkonnektorok meg is épültek, a NETS azonban időközben, külső okok miatt háttérbe szorult. Magyarországnak azonban máris sok gázvezetéki kapcsolata van a szomszédos országokkal, igaz, ezek nem mindegyike alkalmas arra, hogy új forrásból hozzon gázt.

Többek között erről a problémáról is beszélt a napokban Horváth Tibor, az E.On Földgáz Trade Zrt. gázbeszerzési vezetője a Világgazdaság energiakonferenciáján. Mint elmondta, a romániai interkonnektor túlsó oldalán a románok egyelőre nem nyitottak arra a beruházásra, amelynek köszönhetően Románia felől lehetne Magyarországra gázt küldeni, nem csak innen Romániába. A horvátországi vezetéki összeköttetést is csak exportra (tranzitra) használjuk, az épülő szlovákiai cső pedig nem ígér forrás-, csak útvonal-diverzifikációt az orosz gáznak. (Ez utóbbi téren azonban változhat a helyzet az említett lengyel-szlovák vezetéki beruházás megvalósításával. A magyar-szlovák cső lefektetése is éppen azt célozza, hogy segítségével kiépüljön a térséget átszelő észak-dél gázfolyosó – a szerk.)

Az AFP tudósításából egyelőre nem derültek ki részletek az említett térségi gázpiac működéséről. Miközben alapértelmezésnek gondolhatók bizonyos új vezeték-beruházások, a közös gázpiac fogalma feltételezi az adott piacok (azok gáztőzsdéinek, gázkereskedelmi platformjainak) az összehangolt működését is. Vélhetőleg rövidesen fény derül a lengyel-szlovák tervek részleteire is.

gázpiac Horváth Tibor necas visegrádi LNG E.On tusk FGSZ NETS
Kapcsolódó cikkek