Az állam is patikatulajdonos lesz
A 2300 gyógyszertár mintegy negyedét érintheti az a törvény, amely szerint a gyógyszertárakban 2014. január 1-jére a 25, 2017. január 1-jére pedig az 50 százalékot meghaladó mértékűnek kell lennie a gyógyszerészi tulajdonhányadnak. A jogszabály ugyan 2010 óta él, de a most elfogadott módosításokkal bizonyossá vált, hogy az állam saját magát is gyógyszertári tulajdonhoz juttatta.
A múlt héten, a jogszabály akkorra tervezett zárószavazása előtt került a parlament elé az az EMMI által jegyzett módosító indítvány, amely szerint az állam szerez a gyógyszertárakban tulajdonjogot, ha a patikus nem tudja, vagy nem akarja megvásárolni annak – amúgy kötelezően eladandó – 25., illetve 50 százalékos tulajdonhányadát. Az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szervet kormányrendeletben jelölné ki, majd három éve lenne arra, hogy pályázat útján valóban gyógyszerészt juttasson tulajdonhoz. A pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására szintén a kormány kapna felhatalmazást.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara kérésére és javaslatára a tényleges zárószavazás előtt a fentiek annyiban módosultak, hogy ha a gyógyszerész három éven belül bármikor jelzi a vásárlási szándékát, az államnak azonnal pályázatot kell kiírnia a szerzett tulajdoni hányad értékesítésére. A törvény azt is kimondja, hogy azokon a kistelepüléseken, amelyeken csak egy patika működik – az ellátás biztosítása érdekében - az állam maradhat a patika résztulajdonosa.
A kormány azzal érvelt az állami tulajdonszerzés mellett, hogy így segíti elő „a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülését és a magas színvonalú gyógyszerellátást”. A szaktárca miniszteri biztosa pedig leszögezte: „Szó sincs államosításról.– aki szerint a törvénymódosítással mindössze a gyógyszerellátás biztonságáról kíván gondoskodni a kormány. Az elővásárlási jog első helyen a gyógyszerészé – mondta, de ha valahol egyetlen gyógyszerész sem tud, vagy nem akar élni a lehetőséggel, ám ellátási érdek fűződik a patika működtetéséhez, az állam beléphet, és megveheti a törvény által előírt gyógyszerészi tulajdonhányadot. Ezzel biztosítja a patika működését az adott helyen. A törvénymódosítás vitájának zárszavában Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkára is azt hangoztatta, hogy nincs államosítási szándék, az állam garanciális elemként léphet be, ideiglenesen, amíg egy gyógyszerész tulajdont szerezhet a patikában.
A jogszabály-módosítás ugyanakkor azt is előírja, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad arányában a tagsági jogok gyakorlását is biztosítani kell a gyógyszerészek számára, mégpedig a társasági szerződésben rendezve. Ellenkező esetben a szerződés semmis. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert különben a gyógyszerészi tulajdon csak papíron létezik, ám a rendelkezés értelemszerűen az állam által birtokolt tulajdonrészre is vonatkozik.
Ennek pedig azért is van különös jelentősége, mert a törvénymódosítással párhuzamosan a kormány két olyan hitelkonstrukciót is kidolgozott a patikusok tulajdonvásárlását elősegítendő, amelyek közül az egyik az önerővel nem rendelkező patikusok számára az állam megelőlegezi a tulajdonrészt, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie. Ezt a konstrukciót a több mint 90 százalékos állami tulajdonban lévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Zrt. működteti. Lényege, hogy az önerővel nem rendelkező gyógyszerész helyett az MFB csoporthoz tartozó KvfP szerezne ideiglenesen tulajdont a vele szerződést kötő gyógyszertárat üzemeltető gazdasági társaságban, majd e tulajdonhányadot az öt éves futamidő végén a gyógyszerész megvásárolná a befektetőtől. Ennek forrása az elképzelések szerint a társaság által az öt év során fizetett osztalék és a gyógyszerész egyéb jövedelme. Az igényelhető tőkebefektetés minimum 10, maximum nagyjából 60 millió forint (200 ezer euró) lesz.
Az Európai Bizottság már tavaly fenntartásainak adott hangot a törvényileg kikényszerített tulajdon-váltás miatt, és ez év januárjában egy esetleges kötelezettségszegési eljárást megelőző pilot-projekt részeként kérdéseket is intézett a magyar kormányhoz. A válaszokat március 26-ig kellett megküldenie hazánknak, de arról nem tudni, hogy a Bizottság végül is elfogadhatónak tartotta-e a magyar érveket.
