Még tovább nőt a vagyona a világon élő gazdagoknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább nőtt a világon élők magánvagyona – derül ki a Boston Consulting (BCG) idei Global Wealth nemrég közölt felméréséből. A tanácsadó cég összesített adatai szerint a nyugdíjalapokban és biztosításokban tárolt vagyonokkal együtt a magánvagyon 135,5 ezer milliárd dollárt tett ki a tavalyi évben, ez 7,8 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A vagyon 39 százaléka összpontosult a kivételezett 1 százalék kezében.
A dollármilliomos háztartások száma a vizsgált időszakban egytizedével, 13,8 millióra nőtt. A legtöbb, majdnem hatmillió ilyen család él az Egyesült Államokban, a második legtöbb (1,46 millió) Japánban található, míg a harmadik helyen Kína áll: az 1,3 milliárdos országban 1,3 millió a dollármilliomos háztartások száma.
A felmérés készítői úgy prognosztizálják, hogy 2017-re már Kína lesz a második „leggazdagabb” hely. 2012-ben 14 ezer milliárd dollár koncentrálódott az ázsiai országban, ami a BCG szerint öt éven belül megduplázódhat. Az USA-ban ennél jóval lassabb növekedést jósolnak: a most 39 ezer milliárdosra tett összvagyon 2017-re 43 ezer milliárdosra nő.
A BCG földrajzi rangsora alapján a leggazdagabb ország Katar, ahol a 2 milliós lakosság 14,3 százaléka rendelkezik egymillió dolláros vagy magasabb vagyonnal. A közel-keleti országot ezen a listán Svájc követi: a 8 milliós európai államban élők 11,6 százalékának van legalább egymillió dollárja. A harmadik Kuvait, itt a 2,7 millió fő 11,5 százaléka milliomos. A világ GDP-jének több mint húsz százalékát adó Egyesült Államok 317 millió lakójának 4,9 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
A BCG rámutat: a világon folyamatos az off-shore vagyon bővülése is. A 2007-ben 7,3 ezer milliárdos összeg öt év alatt 8,5 ezer milliárdra nőtt. Itt is az „új világ”, vagyis Kelet-Európa, Latin-Amerika, a Közel-Kelet, Afrika és a kelet-ázsiai térség a növekedés motorja, sőt, az „óvilágban” (Japán, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok) gyakorlatilag stagnál a 3,7 ezer milliárdos vagyon.
A növekedést az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és Japánban főleg a részvénypiacok hajtották, míg az „új világban” az erős gazdasági növekedés volt a hátterében. Amíg utóbbi országok összesített GDP-bővülési üteme 10,1 százalékot tett ki, a fejlett országokban mindössze 2,3 százalékos volt.
