Munkahelyféltés és szigorítás: Feleannyian betegállományban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2007-ről 2012-re 3 millió 486 ezerről 3 millió 769 ezerre nőtt a táppénzre jogosultak száma, a táppénzes eseteké a hét évvel ezelőtti 1,2 millióról 810 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben összesen még több mint 37 millió, 2012-ben már csak 20 millió nap telt el betegállományban. Naponta egyébként átlagosan kevesebb, mint 55 ezren voltak betegállományban tavaly, miközben 7 évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret.
Az OEP-statisztikák alapján a keresőképtelenség jellemző okai a légúti betegségek, a mozgásszervi problémák, a vírusfertőzések, a sérülések, valamint az emésztőszervi- és keringési rendszer problémák.
Minél kevesebben és rövidebb ideig veszik igénybe a betegség idején járó kereset-kiegészítést, az annál kevesebbe kerül az államnak és a munkáltatóknak is. Ez utóbbi annak ellenére igaz, hogy a kiadásokon belül a munkaadói hozzájárulás aránya ugyanúgy 24 százalék volt 2012-ben, mint 2005-ben. Ám amíg az utóbbi esztendőben a 97 milliárd forintos, addig 6 évvel később már a mindössze 56,5 milliárdos táppénzkiadás mintegy egynegyedét – 23, illetve 13,9 milliárd forintot – kellett állniuk a cégeknek. Az Egészségbiztosítási Alapon belül is jelentősen visszaestek a táppénzkiadások: a 2005-ös 6,1 százalékos mértékhez képest 2012-re 3,2 százalékra.
A betegállományban lévők számának, ezzel a kiadások csökkenéséhez a munkahelyféltésen kívül az is hozzájárult, hogy több lépcsőben jelentősen szigorították a táppénz igénybe vételét. Két évvel ezelőtt megszüntették az úgynevezett passzív táppénz intézményét, vagyis a lehetőséget arra, hogy a munkaviszony megszűnését követő három napon belül még további 30 napig keresőképtelennek minősülhessenek a munkavállalók.
Ezzel egy időben a „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés” tényállása bekerült a büntető törvénykönyvbe, aminek folytán a táppénzcsalások vagy a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.
A Széll Kálmán Terv nyomán 2011-ben 5.200 forintban maximálták – jelenleg ez 6533 forint –, és a napi átlagkereset 70 százalékáról 60-ra, kórházi kezelés esetén 60 százalékáról 50-re csökkentették a táppénz összegét. Tavaly nyár óta pedig már a betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkavállalóknak. Igaz, a felmondási idő csak a táppénzt követően kezdődhet. A Munka törvénykönyve szerint a gyermeküket ápolókat is csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek.
Újabb változások várhatók
Amennyiben a héten a parlament rábólint, alapvetően megváltozik júliustól a táppénz számítása. Az ellátás összege főszabály szerint a jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi jövedelem. Amennyiben valakinek nincs ennyi jogviszonya, akkor a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napi jövedelem képezi az ellátási alapot. Akik az adott fél éven belül váltottak munkahelyet, azoknál csak az aktuális kereset számít a táppénz kiszámításánál. Aki pedig még fél év munkaviszonyt sem tud felmutatni, annál a minimálbérhez igazítják a táppénzt. Ezentúl minden olyan jövedelmet figyelembe vesznek, amely után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A jövedelemadatokat ezentúl nem a foglalkoztatóknak kell megadniuk, azokat az adóhivatal küldi meg az OEP-nek.
