BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kevesebb támogatás a cégeknek

A nagyvállalatok számára a 2014–2020-as időszakban szűkül annak a lehetősége az EU-ban, hogy regionális állami támogatást kapjanak beruházásaik finanszírozására. Várhatóan hazánkban a fővárosban egyáltalán nem juthatnak majd ilyen támogatáshoz a cégek, míg Pest megyében csak új létesítmény létrehozására vagy a tevékenység diverzifikálására kaphatják azt

A napokban fogadta el az Európai Bizottság azt az iránymutatást, amely a következő hétéves uniós költségvetés időszakára vonatkozóan meghatározza a regionális állami támogatások nyújtásának szabályait. A szabályozás azt írja le, hogy a tagállamok az egyes régiókra vonatkozóan milyen feltételek mellett adhatnak támogatást a vállalatok telephely létesítésére vagy bővítésére vonatkozó beruházásaihoz. Magyarország esetében is ez az uniós iránymutatás fekteti le a regionális jogcímű támogatások (például a kormány egyedi döntésével megítélhető, úgynevezett EKD-támogatás, a fejlesztési adókedvezmény vagy jellemzően a vállalati technológiafejlesztésre irányuló EU-pályázatok) szabályainak fő kereteit.

A regionális állami támogatásokra vonatkozó jelenlegi uniós iránymutatás elvileg az év végén lejárt volna, ám az Európai Bizottság mostani döntése értelmében az még 2014. június 30-ig érvényes lesz, vagyis az új szabályozás csak 2014. július 1-jén lép hatályba.

„A 2014 júliusától hatályos szabályok szűkítik a nagyvállalatok beruházásaihoz igénybe vehető állami támogatás lehetőségét” – mondta lapunknak a PwC Magyarország támogatási csoportjának vezetője. Végső Andrea kiemelte: nem kaphatnak majd állami támogatást azok a nagyvállalatok, amelyek olyan tevékenységre vonatkozó beruházáshoz kérnek támogatást, amellyel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntettek meg az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben, és a bizottság úgy ítéli ok-okozati összefüggés van a támogatás és az áttelepítés miatt. A tilalom vonatkozik azokra a cégekre is, amelyek a támogatási kérelem benyújtásakor azt tervezik, hogy a támogatandó beruházás befejezését követő két éven belül más EGT-tagországban hasonló tevékenységet szüntetnek meg. Az úgynevezett relokációt nem finanszírozó szabályozás hatályba lépésének hazánk esetében is jelentős hatása lehet. Érintheti például a Nyugat-Európából költségoptimalizálási céllal a közép-és kelet-európai régióba áttelepülő termelést, akár zöldmezős, akár kapacitásbővítő beruházás keretében történik. A PwC szakértője azt is kihangsúlyozta, hogy az elfogadott szabályozás értelmében a következő hétéves ciklusban még nagyobb figyelmet fog kapni az úgynevezett ösztönző hatás kimutatása. Ez azt jelenti, hogy csak olyan beruházás kaphat állami támogatást, amelynek megvalósítása során a támogatás a beruházó magatartását megváltoztatja (például a projekt mérete jelentősen megnő). Ennek az a lényege, hogy olyan beruházások ne kapjanak a tagállamok költségvetéséből forrásokat, amelyek az utóbbi összegek folyósítása nélkül is ugyanúgy valósulnának meg.

További szigorítás az új szabályozásban, hogy regionális támogatás azokban a térségekben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlag 75 százalékát és bizonyos feltételek teljesülnek 2014 júliusától már csak olyan nagyvállalati beruházásra nyújtható, amely meglévő létesítmény tevékenységének diverzifikálására vagy új termelő létesítmény létrehozására irányul. Magyarország esetében a közép-magyarországi régiót érinti ez az új szabály, miután a Budapestet és Pest megyét magába foglaló régió már az uniós átlag 107 százalékát éri el.

A brüsszeli iránymutatás alapján várhatóan a fővárosban 2014 júliusától egyáltalán nem lehet majd regionális állami támogatást adni a nagyvállalatok beruházásaihoz, így előtérbe kerülhetnek a kutatás-fejlesztési és képzési támogatások. A szintén fejlettebb régiónak számító Pozsonyban és Prágában már most sem adható regionális állami támogatás. Jelenleg még Budapesten a beruházás elszámolható költségeinek 10 százaléka finanszírozható állami támogatás keretében.

A bizottság Pest megye esetében sem határozott meg a következő időszakra vonatkozóan konkrét támogatásintenzitási arányt – ennek jelenlegi szintje 30 százalék – , azonban a megyében (vagy egy részében) várhatóan továbbra is igénybe vehetik a támogatásokat a nagyvállalatok, azzal a kitétellel, hogy azt az egy főre jutó GDP mértéke miatt az új szabály alapján kapacitásbővítésre már nem használhatják fel, kivéve ha az a meglévő létesítmény tevékenységének diverzifikálására irányul.

Változó támogatás két dunántúli régióban

A közép-magyarországi régióval ellentétben a többi hazai régió esetében az Európai Bizottság mostani iránymutatása meghatározta a konkrét támogatásintenzitási arányokat. A legkevésbé fejlett négy magyarországi régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) a jelenlegi hétéves ciklushoz hasonlóan 2014–2020 között is 50 százalékos marad a maximális támogatásintenzitás mértéke, vagyis a beruházás költségének fele továbbra is finanszírozható állami támogatásból. A másik két régióban azonban 5 százalékponttal csökken a szint, így a második legfejlettebb hazai régióban, Nyugat-Dunántúlon az eddigi 30 helyett csak 25, míg Közép-Dunántúlon 40 helyett csupán 35 százalékos lesz a ráta.


-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.