A veszélyeztetett Duna

Horvátország – többek között folyóvidékeinek köszönhetően – természeti paradicsom hírében áll. Ezeket a területeket azonban építési tervek fenyegetik – ezt az idei EU-csatlakozás kapcsán az Európai Bizottság egy jelentésében kifogásolja is. Ezzel pedig a természetvédelmi egyesületek által megfogalmazott kritika hivatalos pecsétet kapott: 500 kilométernyi folyószakaszról van szó, amelyet szabályozni akarnak, és kiépíteni, az ökoszisztémákra gyakorolt hatások mérlegelése nélkül. Így az UNESCO által 2012 júliusában elismert Mura–Dráva–Duna bioszférapark menti Duna-szakasz is veszélybe került. Olyan egyesületek, mint az Euronatur folyamatosan panaszolják, hogy a Duna menti országok könnyelműen feláldozzák a folyópartokat, és így nemcsak ritka fajok tűnnek el, hanem nagy kiterjedésű árterek is elvesznek.

A természetvédők felhívták arra is a figyelmet: a horvát-magyar határt képező Dráva az egyik utolsó szabályozatlan szakaszokkal rendelkező európai folyó. Az Európa Amazonasaként is emlegetett élőhely, különleges ártéri erdőknek, változatos élővilágú holtágaknak, kavicszátonyoknak és ritka állatfajoknak ad otthont. Kiemelt jelentőségű, hogy a Mura, a Dráva és a Duna folyók mentén a tervek szerint 2015-re létrejöhet a világ első, öt országon átnyúló, több mint 800 ezer hektáros bioszféra rezervátuma, amelynek megfelelő jövőbeli működéséhez komoly szakmai és politikai együttműködésre és a természeti értékeket megbecsülő lakosságra van szükség. A fő cél változatlanul az ökológiai egyensúly megőrzése.