
Gyásznapra virradt Németország: Magyarország ma hivatalosan is elveszi tőle a legféltettebb kincsét, Magyar Péter jelenti be – ideköltözik a komplett autóipar
A Mercedes-Benz hétfőn hivatalosan is átadja kibővített kecskeméti gyárát, amelybe több mint egymilliárd eurót fektetett a vállalat.

A beruházással a gyár a cég szerint Magyarország legnagyobb autógyárává vált, és teljes kapacitás mellett évente akár 400 ezer jármű gyártására is képes lesz. Az átadó ünnepségen Magyar Péter miniszterelnök is részt vesz.
A Handelsblatt cikke szerint a német autóiparnak Magyarország egyre fontosabb termelési központtá válik.
- A Mercedes mellett
- a BMW,
- az Audi,
valamint számos német beszállító is jelentős kapacitásokat épített ki Magyarországon, miközben Németországban folyamatosan csökken a gyártási volumen.
Kecskeméten jelenleg
- az A-osztály
- és a GLB SUV készül,
- a bővítés után pedig az elektromos C-osztály gyártása is megkezdődik.
A fejlesztés részeként új karosszéria- és összeszerelő csarnokok, fényezőüzem, valamint akkumulátor-összeszerelő részleg épült. A Mercedes szerint a későbbiekben további modellek gyártása is érkezhet a magyar üzembe.
A Mercedes kimondta: ezért gyártják egyre több autójukat Magyarországon
A cikk megjegyzi, hogy a beruházás jól illeszkedik a cég hosszú távú stratégiájába.
Ola Källenius vezérigazgató célja, hogy az európai alacsony bérköltségű országok részesedése a Mercedes termelésében 15 százalékról 30 százalékra emelkedjen.
Ezzel párhuzamosan a németországi gyárak maximális éves kapacitása a következő években várhatóan 900 ezer járműre csökken.
A Mercedes szerint a németországi gyártás egyre nehezebben versenyképes.
A vállalatot jelentősen terhelik az amerikai vámok, a kínai piacon tapasztalható kiélezett verseny, valamint a magas működési költségek.
A cég korábban dolgozóinak írt levelében úgy fogalmazott: minden új modell németországi gyártása tovább rontja az ország költségversenyképességét.
Harald Wilhelm pénzügyi igazgató szerint
Magyarországon a termelési költségek mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban.
Helena Wisbert, az Ostfalia Egyetem autóipari professzora szerint ez reális becslés, mivel a német autóiparban jelenleg a világ legmagasabb gyártási költségeivel kell számolni.
A szakértő szerint Magyarország nemcsak az alacsony bérekkel vonzza a befektetőket.
Az állam különböző támogatási programokat kínál, segíti a beruházások engedélyezését, valamint az infrastruktúra kiépítését is.
Emellett az ország földrajzi elhelyezkedése is kedvező, ezért nemcsak a német gyártók, hanem a kínai BYD és az akkumulátorgyártó CATL is jelentős beruházásokat hajtott végre itt.
Német autóipari központ épül Magyarországon
A Mercedes nincs egyedül. Debrecenben tavaly nyílt meg a BMW mintegy kétmilliárd euróból felépített új gyára, amely elsősorban elektromos modellek gyártására készült.
Az első itt készülő típus az új iX3.
Nyugat-Magyarországon az Audi győri üzeme továbbra is a Volkswagen csoport egyik legfontosabb gyártóbázisa.
Itt készül többek között a Q3-as SUV, valamint egy Cupra-modell is. A gyár tavaly több mint 200 ezer autót, közel 1,6 millió benzin- és dízelmotort, valamint elektromos hajtásokat állított elő.
A Volkswagen átalakítási tervei miatt az elemzők szerint a győri és a pozsonyi üzem szerepe tovább erősödhet.
Az autógyártók beruházásait a német beszállítók is követik. Frank Schwope, a Középvállalkozások Egyetemének autóipari szakértője szerint ez bevett gyakorlat, hiszen a hosszú távú partnerek igyekeznek a gyártók közelében működni.
Magyarországon a Bosch elektromos autókhoz készít alkatrészeket, Budapesten működik a vállalat legnagyobb európai fejlesztőközpontja.
A ZF Friedrichshafen sebességváltókat és – a Foxconnnal közösen – elektromos tengelyeket gyárt, míg a Continentalból kivált Aumovio szintén Budapesten működtet mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztőközpontot.
Tízezrek állása került veszélybe, miközben a Mercedes Magyarországra viszi a gyártást
Az átadás olyan időszakban történik, amikor a német autóipar komoly kihívásokkal küzd. Tízezrek munkahelye került veszélybe, több vállalat béreket csökkent, viták zajlanak a 35 órás munkahétről, és a gyárbezárások lehetősége sem számít már tabunak.
A Német Autóipari Szövetség (VDA) adatai szerint a német gyártók személyautóinak közel 70 százaléka már külföldön készül, és 2022 óta a vállalatok beruházásainak többsége is Németországon kívül valósul meg.
Helena Wisbert szerint a folyamat még korántsem ért véget. Úgy véli:
üzletileg érthető döntés, hogy az elektromos C-osztály gyártása Magyarországra került,
ugyanakkor ez kedvezőtlen jelzés Németország számára.
A szakértő szerint különösen figyelemre méltó, hogy már a prémiumgyártók is egyre gyakrabban nem Németországban készítik új elektromos modelljeiket.




