A Google megveti a lábát az európai energiaiparban: német magfúziós startupba pumpálja a pénzt, de vár is valamit cserébe
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Google stratégiai befektetőként csatlakozott a német Proxima Fusion 400 millió eurós tőkebevonásához, mellyel a vállalat értéke 2,4 milliárd euróra emelkedett. A technológiai óriás első alkalommal fektetett európai magfúziós vállalatba, és nem pusztán pénzügyi megtérülést remél: hosszabb távon a startup jövőbeli erőművéből származó villamos energiára is igényt tartana adatközpontjai működtetéséhez.
A finanszírozási kört a brit milliárdos Alex Gerko kereskedőcége, az XTX Markets vezette, mely a 400 millió eurós (mintegy 160 milliárd forintos) befektetés negyedét biztosította. A körben részt vett az East X Ventures is, míg a Google stratégiai befektetőként szállt be a vállalatba. A Proxima Fusion 2023-ban vált ki a német Max Planck Plazmafizikai Intézetből.
A Proxima Fusion célja, hogy 2031-re egy mintegy 2 milliárd eurós (közel 800 milliárd forintos) demonstrációs magfúziós létesítményt építsen Németországban,
mely igazolhatja, hogy technológiája kereskedelmi méretekben is alkalmas villamos energia előállítására. Ezt követően a 2030-as évek végére egy hálózatra kapcsolható erőművet helyezne üzembe.
A projekt finanszírozásához a vállalat 1,2 milliárd euró (megközelítőleg 480 milliárd forint) szövetségi támogatást igényel a német kormánytól, miközben Bajorország már 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást ígért.
A Financial Timesnak nyilatkozó Francesco Sciortino vezérigazgató szerint a Google minden lehetséges energiaforrást vizsgál, hogy elegendő villamos energiát biztosítson gyorsan növekvő adatközpontjai számára. Elmondása szerint a technológiai vállalat nemcsak befektetőként jelent meg, hanem érdeklődik a Proxima későbbi kereskedelmi erőművéből származó áram iránt is. A startup több lehetséges ügyféllel is tárgyal, de a vezérigazgató nem nevezte meg őket.
Nem először nyúl a magfúzióhoz a Google
A Google számára ez nem az első lépés a nukleáris technológiák felé. Korábban befektetett az amerikai Commonwealth Fusion Systemsbe, mellyel hosszú távú áramvásárlási megállapodást is kötött a 2030-as évek elejére. Emellett megállapodott arról is, hogy 2035-től 500 megawatt villamos energiát vásárol a Kairos Power kis moduláris hasadási atomreaktoraiból.
A technológiai vállalatok egyre intenzívebben keresik a szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiaforrásokat. A mesterséges intelligencia fejlődése és az adatközpontok gyors bővülése jelentősen növeli az áramigényt, miközben számos országban évekig kell várni az elektromos hálózatra való csatlakozásra.
Emiatt a nagy technológiai cégek, mint a Google, egyre gyakrabban közvetlenül finanszíroznak olyan energetikai projekteket, melyek hosszabb távon biztosíthatják saját energiaellátásukat.
A magfúzió ugyanakkor továbbra is kísérleti technológia. Az eljárás a Nap energiatermelését utánozza az atommagok egyesítésével, és elméletileg nagy mennyiségű, szén-dioxid-kibocsátás nélküli villamos energiát tehet elérhetővé. A technológia azonban még nem jutott el a kereskedelmi alkalmazásig: egyetlen magánvállalat sem bizonyította eddig, hogy tartósan több energiát tud előállítani, mint amennyit a plazma működtetéséhez felhasznál.
A Proxima Fusion finanszírozási körében stratégiai befektetőként részt vett a német RWE energetikai vállalat is, mely korábban felajánlotta egy bezárt atomerőmű területét a későbbi kereskedelmi létesítmény számára. Francesco Sciortino ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az RWE érdeklődése jóval visszafogottabb, mint a Google-é, mely hosszú távon saját energiaigényének biztosítását is szem előtt tartja.
Még nem tudni, mi lesz a jó irány
A befektetők szerint a technológiai óriások megjelenése erősíti a magfúziós iparág hitelességét, de önmagában nem jelenti azt, hogy bármelyik fejlesztési irány biztosan eljut a gazdaságosan működő kereskedelmi erőművekig. Jelenleg még nem lehet megmondani, melyik technológiai megközelítés bizonyul életképesnek, ezért a nagy technológiai vállalatok egyszerre több szereplőre is fogadnak.
A mesterséges intelligencia gyors terjedése alapjaiban változtatja meg a technológiai vállalatok energiaigényét. Az új generációs AI-modellek betanítása és működtetése hatalmas számítási kapacitást igényel, ezért a Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta világszerte új adatközpontokat épít. Ezek létesítmények rendkívül nagy mennyiségű villamos energiát fogyasztanak, miközben több országban már évekig is eltarthat a hálózati csatlakozások kiépítése. A technológiai óriások ezért egyre inkább nemcsak áramvásárlóként, hanem stratégiai befektetőként is megjelennek az energetikai szektorban: megújuló projektek, kis moduláris atomreaktorok és immár magfúziós fejlesztések finanszírozásával próbálják hosszú távon biztosítani saját energiaellátásukat.
