Megfordult a bevásárlóturizmus: az erős forint már a magyar boltoknak fájhat igazán
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt hónapokban egyre több jel utal arra, hogy a forint jelentős erősödése és a régiós árkülönbségek átrendeződése miatt ma már korántsem egyértelmű, hogy Magyarország számít a legolcsóbb bevásárlási célpontnak.
A pénteki árfolyam szerint egy euró 356,66 forintot ért, ami érezhetően javította a magyar vásárlók külföldi vásárlóerejét. A folyamatnak azonban van egy kevésbé látványos oldala is: ha a környező országokban ugyanazok az alapélelmiszerek hasonló vagy alacsonyabb áron érhetők el, akkor csökkenhet annak az ösztönzője, hogy a szomszédos országok lakói Magyarországra járjanak nagybevásárolni.
Átrendeződtek a régiós árak
A Numbeo legfrissebb adatai alapján a Világgazdaság négy ország – Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – alapvető élelmiszerárait vetette össze. A vizsgálat során a termékek egységárait hasonlítottuk össze, hogy a különböző kiszerelések ne torzítsák az eredményeket. A kép több szempontból is meglepő.
A vizsgált 13 alapélelmiszer közül Románia 11 esetben bizonyult a legolcsóbbnak. Magyarország egyetlen terméknél sem végzett az első helyen, míg Szlovákia a tej és a fejes saláta esetében kínált kedvezőbb árat. A legnagyobb különbségek az alábbi termékeknél láthatók:
Bár akadnak olyan termékek, amelyek Magyarországon versenyképesebbek, az összkép azt mutatja, hogy a korábban egyértelműnek számító magyar árversenyelőny több kategóriában eltűnt.
Románia látványosan olcsóbb
A különbséget jól mutatja a Numbeo által számolt minimális napi élelmiszerköltség is.
Egy átlagos, napi 2400 kalóriás nyugati étrend Romániában 2196 forintnak megfelelő összegből állítható össze, míg Magyarországon ugyanez közel 2934 forintba kerül. Ez mintegy 25 százalékos különbséget jelent.
Szlovákia már jóval közelebb áll a magyar árszinthez, napi 2995 forintos becsült élelmiszerköltséggel, míg Szlovénia továbbra is a legdrágább a vizsgált országok közül.
Ezért lehet fontos a határ menti kereskedéseknek
A bevásárlóturizmus gazdasági jelentősége messze túlmutat azon, hogy valaki hol veszi meg a kenyeret vagy a tejet.
A külföldről érkező vásárlók gyakran tankolnak, étterembe ülnek be, kávéznak, drogériákban és ruházati üzletekben is költenek. Egy-egy nagybevásárlás így nemcsak az élelmiszerláncoknak jelent bevételt, hanem a helyi szolgáltatóknak és a települések gazdaságának is.
Ha azonban a környező országokban ugyanazok a termékek már hasonló vagy akár kedvezőbb áron érhetők el, miközben az erős forint miatt a magyar fogyasztók vásárlóereje is nő külföldön, akkor a korábban Magyarország felé irányuló bevásárlóturizmus részben megfordulhat. Ez elsősorban a határ menti kereskedelmi központokat érintheti érzékenyen, ahol évek óta jelentős külföldi vásárlóforgalomra épült az üzletek bevételének egy része.
Nemcsak a boltok forgalma lehet kisebb az erős forint miatt
Ha kevesebb külföldi érkezik vásárolni Magyarországra, annak hatása nem áll meg a pénztáraknál. Kevesebb bevétel juthat a benzinkutaknak, a vendéglátóhelyeknek, a kisebb üzleteknek és más szolgáltatóknak is. Emellett a külföldön elköltött pénz után az áfabevételek és más adók is a szomszédos országok költségvetését gyarapítják.
Önmagában az erős forint természetesen nem tekinthető kedvezőtlen fejleménynek: mérsékli az importált termékek árát, javítja a külföldön vásárló magyarok helyzetét, és fékezheti az inflációt. A régiós árkülönbségek átrendeződése ugyanakkor arra utal, hogy Magyarország korábbi árversenyelőnye egyre kisebb, ami hosszabb távon
- a határ menti kereskedelem
- és a bevásárlóturizmus
alakulására is hatással lehet. A számok jól mutatják, hogy a régiós árszintek az elmúlt években jelentősen átrendeződtek. Miközben Magyarország korábban számos terméknél kedvezőbb árakat kínált a környező országoknál, ma már egyre több esetben éppen a magyar vásárlók találhatnak olcsóbb ajánlatokat a határ túloldalán.
