Alig exportálnak a kkv-k

Nem állnak jól az export-import területén a magyarországi kis- és középvállalkozások – állapítja meg az a kutatás, amelyet a K&H Bank végzett 350 mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével. „A magyar gazdaság fő hajtóerejét évek óta a külkereskedelem jelenti, amelyben a kkv-k egyelőre igen alacsony arányban vesznek részt. Ezt támasztja alá a kutatás eredménye is, ugyanis a megkérdezett vállalkozások nagy többsége nem végez sem export, sem import tevékenységet. A kutatás eredményei szerint a hazai vállalkozások 23 százaléka végez export-import tevékenységet, míg további 6 százalék folytat csak export tevékenységet” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A vállalkozások export tevékenysége leginkább az európai országokra koncentrál. Főként Németországba (37 százalék) és Romániába (30 százalék) exportálnak a kkv-k. Ezt követi Ausztria és Szlovákia, ahova minden negyedik cég exportál. „A keleti nyitás célországai – a FÁK-térség országai, Kína, az Öböl-térség arab országai, és a távol-keleti országok – komoly potenciált jelenthetnek a hazai vállalkozások számára, azonban közülük csupán Oroszország szerepel már most is az export országok toplistáján, ahova jelenleg a cégek 6 százaléka exportál” – mondta el a szakértő.

A hazai külkereskedelem szempontjából kedvező lehet, hogy az exportáló cégek közel fele – 47 százaléka – tervezi tovább bővíteni tevékenységét. A célországok tekintetében azonban az látszódik, hogy a vállalkozások inkább az eddig megszokott területekre összpontosítanak, és nehezen indulnak el más irányba. Legtöbben Romániába (32 százalék) és Németországba (27 százalék) valamint Ausztriába (20 százalék) terveznek kivitelt a következő egy év során. Azoknál a vállalkozásoknál pedig, amelyek jelenleg még nem folytatnak export tevékenységet, a felmérés eredménye szerint rendkívül alacsony az érdeklődés, hiszen csupán 7 százalékuk tervezi, hogy a következő egy évben exportálásba kezd. Ők főként Németországgal (38 százalék) és Ausztriával (29 százalék) folytatnának külkereskedelmi tevékenységet.

„Az export tevékenységet nem folytató vállalkozások közül legtöbben a cég tevékenységének, termékének jellegével magyarázzák ennek hiányát: erre az okra a megkérdezettek 63 százaléka hivatokzott. A további okok között szerepel a külkereskedelmi kapcsolatok hiánya, a cég mérete, illetve, hogy a vállalkozás csak belföldre termel. A tőkehiányt a megkérdezettek mindössze 3 százaléka jelölte meg indoknak, míg a kockázatok csupán 2 százaléknak jelentenek akadályt” – mondta el Németh László.

Tetőzhet a cégtörlési hullám

Az elmúlt három hónapban 9813 cég szűnt meg Magyarországon, ez soha nem látott rekordnak számít – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. „Valószínűnek tűnik, hogy a következő fél-egy évben csökken a törlések száma, mivel az idővel megszűnéshez vezető új eljárások száma visszaesett” – mondta Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Az elmúlt három hónapban viszont ismét megugrott a cégalapítások száma is. Március-áprilisban ugyanis a cégbíróságokat lefoglalta az új alapító okiratok feldolgozása, az elmaradt munkát pedig májusban pótolták, de a nemzeti dohányboltok alapítása is támogatta a növekedést.