A Koreai Köztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsadója, Böröcz László ésYoon Jiwan elsőtitkár egyrészt abban látja a dél-koreai termék erősségét, hogy az az 1970-ben külföldi segítséggel a nulláról indult dél-korai nukleáris ipar sikeres terméke. Dél-Korea mára a világ negyedik legnagyobb atomenergia hasznosítójává vált, négy atomerőművében összesen 23 reaktor működik, 5 épül, és további 6-ot terveznek. Kapacitásaikat átlagosan 90,7 százalékra használják ki, míg a nemzetközi átlag 81 százalék a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint. Jobbak a nemzetközi átlagnál a dél-koreai reaktorok meghibásodási kockázatra vonatkozó mutatói is. (Korea 1,2, USA 6,4, a világátlag 6,4 százalék.)
„Nukleáris fűtőanyagot azonban nem állítanak elő Dél-Koreában, azon nemzetközi egyezmény miatt, amely tiltja, hogy a félsziget bármi olyan tevékenység (uránium-dúsítás) folyjon, ami kapcsolatba hozható nukleáris fegyver előállításával” – mondta a Világgazdaságnak Yoon Jiwan.
Az APR 1400 árára vonatkozó kérdésre az újságírók nem kaptak választ, de a beszélgetés során a majdani paksi tendert tízmilliárd eurósnak nevezte az elsőtitkár. A Kepco által vállalható magyarországi beszállítói arány kapcsán most és korábban is elhangzott egy 30 százalékos becslés.
A paksi bővítésen esélyes öt nyomottvizes reaktortípusból a továbbiakat orosz, francia-japán, francia és amerikai gyártók szállítanák. Az MVM 2010-es értékelése szerint az APR 1400-as előnye, hogy engedélyezett típus, gyorsan építhető, és olcsó. Hátránya viszont, hogy nem euro-atlanti termék, nincsen olvadékcsapdája, és nem védett repülő rázuhanása ellen.
