Az üzemi eredmény viszont már nem alakult minden társaságnál kedvezően. Itt is az FCSM szerepelt a legjobban, amely 6,03 milliárdról 7,75 milliárdra növelte e mutatója értékét, a Fővárosi Vízművek 2,25 milliárdja pedig amiatt tekinthető látványosnak, hogy azt 2011-ben csak 90 milliós üzemi eredmény előzte meg. A DRV, a DRMV és az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV) viszont üzemi eredmény és adózott eredmény szempontjából is a piros sávba csúszott.
Összességében a top 15 üzemi eredménye mintegy 30 százalékkal 12,24 milliárd forintra, adózott eredménye 19 százalékkal 11,54 milliárd forintra emelkedett. Az árbevételre vetített adózott eredmény 6,84 százalékot tett ki, de ez az érték becsapós, mert nagyságát, sőt, az összesített eredmény- és árbevétel-arányos eredmény számokat is csak két cég, az FCSM és a Fővárosi Vízművek jó szereplése húzta fel. Az élmezőny nélkülük számolt árbevétel-arányos eredménye 2,36 százalékos volt.
A nyereség növekedését a júliusi rezsicsökkentés hatása mellett több esetben is a végrehajtott beruházások költségei fogták vissza. A szokásos karbantartások, fejújítások és vezeték-építések közül is kiemelendők azok a projektek, amelyek növelik a tevékenység hatékonyságát, illetve a zöldenergia termelésén keresztül csökkentik a környezet terhelését.
Jellemzően ilyen a szennyvízből történő biogáz előállítása, majd hasznosítása. Erre az egyik jó példa a Zalavíz beruházása: a társaság által kezelt szennyvízből előállított biogázt a Zalavolán egyik busza, illetve két kishaszon gépjárműve használja sűrített üzemanyagként, azaz CNG-ként. A szennyvízben rejlő energia-termelési lehetőséget az országban sok más helyen kihasználják, így az FCSM áramot állít elő a szennyvíziszapból és az élelmiszerhulladékból kinyert biogázból.
A top 15 mintegy az együttes saját tőkéjét 262 milliárdról 267 milliárdra növelte, a mérlegfőösszegét pedig 500 milliárdról 520 milliárdra. E hatalmas tőkeállomány az idén megfogyatkozik, jövőre pedig alig marad belőle valami a közmű-társaságoknál amiatt, hogy a szabályozás előírását követve vissza kellett adniuk eszközeiket az önkormányzatoknak, amelyektől azokat megörökölték.
De megváltoznak – eltűnnek, illetve a mostanihoz képest óriásira nőnek – maguk az érintett társaságok is a terület már megindult, belső szerkezeti megújulása miatt. A folyamatot megindító törvény 2011. december 31-én született meg, amelynek alapján az idén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogelődje új – lényegében szűrőként működő – engedélyezést indított a területen. A formálódó új helyzet annyiban mégis egy régebbihez hasonló állapot fog visszaállítani, hogy 1991-ben eleve csak 33 szolgáltató volt a piacon, csak ezt követően aprózódott szét hol busás nyereséggel, hol veszteségesen működő, és egymástól nagyon eltérő minőségű szolgáltatást nyújtó cégek tömegére a szegmens.
Miután letisztul a hazai víz- és csatorna-szolgáltató cégek piaca, a jövő év őszén a MEKH megteszi első javaslatát a víziközmű-szolgáltatás közszolgáltatási díjaira, 2015-ben pedig már hatósági áras lesz a víz- és csatornaszolgáltatás. A jelenlegi tarifák között nagy a szórás, amit csak részben magyaráz az, hogy más-más haszonnal dolgoznak a cégek. Szakmai vélemények szerint fontosabb, hogy azonos minőségű szolgáltatás egymástól jelentősen eltérő költséggel nyújtható a különböző méretű, illetve adottságú településeken. Nem mindegy például, hogy az ivóvíznek használt víz könnyen hozzáférhető, közelben lévő és jó minőségű bázisból származik-e, vagy messziről kell a helyszínre szállítani, hogy sokat kell-e a tisztítására költeni, vagy az átlagosnál jóval költségesebb beruházás árán lehet-e hozzáférni. E nyáron többek között éppen e szakmai sajátosságnak az árképzésben való, az eddiginél fokozottabb figyelembe vételéről egyeztetett a MEKH új elnöke, Dorkota Lajos, és Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) elnöke. Fontos témájuk volt a folyamatban lévő piaci integráció és a hivatal felügyeleti tevékenysége is.
– Melyek voltak az utóbbi időben a területet érintő, főbb jogszabályi változások?
– 2011 végén megszületett a víziközmű törvény, az idén tavasszal pedig annak végrehajtási rendelete. Július 1-jétől 10 százalékos rezsicsökkentést kellett érvényesíteni a lakossági szektorban, az év elejétől pedig közműadót kell fizetni.
– Mindez hogyan hat az érintett cégek gazdálkodására?
– A várakozások szerint több víziközmű cég veszteséges lesz 2013-ban. Ennek a megnőtt terhek és a kisebb bevételek mellett van egy másik fontos oka is: a társaságoknak vissza kellett adniuk közművagyonukat az önkormányzatoknak, ma már ezeknek az eszközöknek csak az üzemeltetői.
– Hogyan alakult a társaságok kintlévősége 2012-ben?
– Az állomány növekedése lassult, de a lejárt tartozás még így is több volt 20 milliárd forintnál, vagyis hatalmas a teher. Az összegnek körülbelül a kétharmadával a lakosság tartozik, a többivel az üzleti ügyfelek, és a közintézmények.
– Hol tartanak a vízmű-társaságok az ellátási területükön lévő víz arzénmentesítésével?
– Több, e célból indított projekt tenderénél most hirdetnek győztest, vagy hamarosan sor kerül rá. 2015 közepére megvalósulnak az indított, illetve a még most indítandó beruházások is.
– A víziközmű társaságoknak az idén be kellett adniuk működési engedély iránti kérelmeiket. Mik az eddigi tapasztalatok, hogyan rendeződik át a szektor?
– Tavaly mintegy 400 társaság volt a szektorban, várakozásaink szerint 2014. január 1-jén a számuk 40-50 körülire csökken. Már engedélykérelmet is csak körülbelül 80-an adtak be, közülük is többen csak azért, mert – bár tudják, hogy nem kapnak új engedélyt – a kérelem megléte szükséges ahhoz, hogy május 31. és december 31. között még jogszerűen működhessenek. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal már értesítette a társaságokat, hogy kérelmükben milyen adatokat kell pótolniuk, várhatóan a következő hónapokban kiértesít az eredményről minden társaságot. Az átrendeződés már folyik.
– Melyek voltak az utóbbi időben a területet érintő, főbb jogszabályi változások?
– 2011 végén megszületett a víziközmű törvény, az idén tavasszal pedig annak végrehajtási rendelete. Július 1-jétől 10 százalékos rezsicsökkentést kellett érvényesíteni a lakossági szektorban, az év elejétől pedig közműadót kell fizetni.
– Mindez hogyan hat az érintett cégek gazdálkodására?
– A várakozások szerint több víziközmű cég veszteséges lesz 2013-ban. Ennek a megnőtt terhek és a kisebb bevételek mellett van egy másik fontos oka is: a társaságoknak vissza kellett adniuk közművagyonukat az önkormányzatoknak, ma már ezeknek az eszközöknek csak az üzemeltetői.
– Hogyan alakult a társaságok kintlévősége 2012-ben?
– Az állomány növekedése lassult, de a lejárt tartozás még így is több volt 20 milliárd forintnál, vagyis hatalmas a teher. Az összegnek körülbelül a kétharmadával a lakosság tartozik, a többivel az üzleti ügyfelek, és a közintézmények.
– Hol tartanak a vízmű-társaságok az ellátási területükön lévő víz arzénmentesítésével?
– Több, e célból indított projekt tenderénél most hirdetnek győztest, vagy hamarosan sor kerül rá. 2015 közepére megvalósulnak az indított, illetve a még most indítandó beruházások is.
– A víziközmű társaságoknak az idén be kellett adniuk működési engedély iránti kérelmeiket. Mik az eddigi tapasztalatok, hogyan rendeződik át a szektor?
– Tavaly mintegy 400 társaság volt a szektorban, várakozásaink szerint 2014. január 1-jén a számuk 40-50 körülire csökken. Már engedélykérelmet is csak körülbelül 80-an adtak be, közülük is többen csak azért, mert – bár tudják, hogy nem kapnak új engedélyt – a kérelem megléte szükséges ahhoz, hogy május 31. és december 31. között még jogszerűen működhessenek. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal már értesítette a társaságokat, hogy kérelmükben milyen adatokat kell pótolniuk, várhatóan a következő hónapokban kiértesít az eredményről minden társaságot. Az átrendeződés már folyik. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.