Kevesebb lakás épül, mint a világháború idején

A MÉBKER (Első Magyar Építőanyag- és Burkolatkereskedők Hálózata) ötven tagkereskedése körében végzett telefonos kutatása során a kereskedések első féléves eredményeit és várakozásait vizsgálta. A válaszadók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rosszabbul sikerült az év első fele az egy évvel korábbinál. Húsz százalékuk eredménye nem változott, azonban 47 százalék számolt be jobb adatokról. További bizakodásra adhat okot, hogy az idei első négy hónap gyenge eredményeit a májusi és júniusi eredmények kompenzálni tudták.

A kereskedések hangulata bizakodó: a megkérdezettek 55 százaléka vár jobb eredményt a második félévben, míg 31 százalékuk azonos, 14 százalék pedig rosszabb eredményre számít. Az erősödő bizalom azt sugallja, hogy a hazai építőanyag kereskedők jelentős része gondolja úgy, hogy végre elkezdődhet egy lassú kilábalás az ágazatot sújtó válságból.

A jobb eredményt elért kereskedések egyharmada valamilyen marketing vagy menedzsment aktivitásnak tulajdonítja viszont 27-27 százalékuk a javuló piaci környezetnek és a növekvő megrendelés állományt érzi a javulás okának. Ezzel szemben azok a cégek, amelyek eredménye romlott, 95 százalékban a kereslet csökkenését, a hosszú telet vagy az árfolyamváltozást okolják az eredménytelenségért.

„Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az értékesítés hatékonysága az a terület, amire közvetlenül befolyással lehetnek a kereskedések, míg a válságot okozó külső tényezőkre nem” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője, a MÉBKER alapítója, hozzá téve: a MÉBKER márciusban végzett felmérése rámutatott, hogy a lehetőségek 70 százalékát „elpuskázzák” a kereskedők az eladók nem megfelelő hozzáállása és tudása miatt. Az akkori felmérés rámutatott, hogy az eladók többsége nem köszön és nem segít a vásárlóknak.

„A KSH kimutatása, hogy az első fél évben az építőipar termelése öt százalékkal emelkedett, mindenképpen azt mutatja, hogy az építőipar bizonyos területein – ipari és egészségügyi épületek, valamint az egyéb építmények szektorában – elindult egy pozitív változás. Ez nagyon jól látszik a szerződésállományok növekedéséből is. Az új lakások építésének helyzete azonban még mindig azt mutatja, hogy a lakosság fizetőképessége tovább gyengült, illetve a bizalom a jövőben még mindig nem elég erős” – jelentette ki Markovich Béla, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapítva, hogy a múlt századi világválság idején, 1933-ban is több lakás épült Magyarországon, mint 2012-ben. A mai 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa.
A második világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

A lakosság részéről az állagmegóvó, értéknövelő felújítási projektek váltak meghatározóvá. Ezért Markovich Béla – úgy is mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagja – úgy véli, hogy ezen a területen mindenképpen kormányszintű beavatkozásra lenne szükség, hogy a jövő nemzedékének is biztosítani tudjuk a megfelelő szintű életkörülményeket.

A lakosság részéről az állagmegóvó, értéknövelő felújítási projektek váltak meghatározóvá. Ezért Markovich Béla – úgy is mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagja – úgy véli, hogy ezen a területen mindenképpen kormányszintű beavatkozásra lenne szükség, hogy a jövő nemzedékének is biztosítani tudjuk a megfelelő szintű életkörülményeket. -->