Lemaradást okoznak a különadók?

A leépülő élelmiszeripari kapacitások, a romló versenyképesség miatt a hazai boltok polcain 90 százalékról 65 százalékra esett vissza a magyarországi termékek aránya az uniós csatlakozás óta – figyelmeztetett az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) a napokban. A lassan egy évtizede tartó térvesztésnek több oka van, ám a szervezet álláspontja szerint végső soron a hazai élelmiszeripar egyre romló versenyképessége áll a háttérben. Az ÉFOSZ számításai szerint tovább rontják a helyzetet az élelmiszeripart sújtó közterhek, és évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet a hazai élelmiszeripar az ágazatot sújtó különadók miatt. Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását. Az élelmiszerágazat által is fizetett különadók az ÉFOSZ összesítése szerint összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okozva a szektornak az elmúlt három évben. Az összesítésben a bankadót, a telekommunikációs adót, továbbá az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő, ettől az évtől már kivezetett különadókat veszik számításba, a legnagyobb tétel azonban mindezek mellett is a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékdíj, a neta.

Míg az élelmiszerágazaton belül is elismerik, hogy az utóbbi évek gyengélkedésében nehéz szétválasztani a szektorális adók és a válság általános hatását, előbbi könnyen számszerűsíthető. Az ötvenmilliárdnyi pluszkiadáson belül csak a népegészségügyi jogcímen csak tavaly több mint 19 milliárd forint adót fizetett a hazai élelmiszerágazat, a bevezetéstől számítva a neta több mint 22,3 milliárd forintnyi pluszterhet jelentett a szektornak.

„Nem állítjuk, hogy a hazai élelmiszeripar térvesztése mögött csak az utóbbi évek különadói állnak, de jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az amúgy is borús összkép tovább romoljon” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szöllősi Réka.

Az ÉFOSZ titkára hozzátette: gondot jelent az ágazat számára az is, hogy a 2007–2013 közötti uniós költségvetési ciklusban a szektor támogatása nem kapott kiemelkedő figyelmet. „Ha a különadók állandósulnak, és ezzel párhuzamosan a 2014–2020-as költségvetési időszakban szintén a perifériára szorul az élelmiszeripar, akkor a versenyképességi téren a hazaiak évtizedes lemaradása állandósulni fog a környező országokhoz képest. Az, hogy az uniós csatlakozás óta a hazai termékek aránya 90 százalékról 65-re csökkent, egyértelműen annak a jele, hogy a magyar ágazat nem tudja ugyanazon az áron előállítani az adott terméket, mint más országok élelmiszeripara” – véli Szöllősi Réka.

A titkár szerint a következő hétéves ciklusban új prioritások kellenek: a technológiai fejlesztéseket, és a versenyképesség javítását szolgáló programokat kellene támogatni a rendelkezésre álló uniós forrásokból.

Hozzátették: csak az édességgyártók mérleg szerinti eredménye egymilliárd forinttal, az ételízesítőket gyártó cégeké pedig 0,8 milliárd forinttal csökkent, jelentős részben a neta hatására.

Hozzátették: csak az édességgyártók mérleg szerinti eredménye egymilliárd forinttal, az ételízesítőket gyártó cégeké pedig 0,8 milliárd forinttal csökkent, jelentős részben a neta hatására. -->