Mazars: uniós forgalmiadó-ügy lehet a kiskereskedelmi különadóból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz unió főtanácsnokának tegnap közreadott indítványa nem marasztalja el Magyarországot a kiskereskedelmi különadó piaci versenyre vonatkozó feltételeiben, de felveti, hogy sértheti a hozzáadott érték adóról szóló uniós irányelvet, mutat rá a MAZARS. A könyvvizsgáló vállalat szakértői elmondták: ebben a kérdésben Juliane Kokott nem foglalt állást, azaz ezt a kérdést a magyar bíróságnak kell megvizsgálnia, amelynek könnyen újabb Európai Uniós bírósági ügy lehet az eredménye.
„Ebben a kérdésben – hasonlóan a korábbi iparűzési adó megítélésénél – azt kell vizsgálni, hogy a forgalmi adó alapvető jellemzőivel bír-e. Ha igen, akkor ellentétes az uniós joggal, mivel csak egyetlen hozzáadott érték alapú adó lehet az unióban és ez az áfa Magyarországon. Az iparűzési adót a korábbi uniós döntés nem találta ellentétesnek az uniós joggal, annak ellenére, hogy sok tekintetben mutatta a forgalmi adó alapvető jellemzőit” – foglalta össze Csizmadia Heléna, a MAZARS adóosztályának igazgatója.
Csizmadia Heléna hozzátette: a főtanácsnoki indítvány nem jelenti a „Hervis-ügy” végét, hiszen az indítvány nem kötelezi a bíróságot, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a Bíróság az esetek döntő többségében az a főtanácsnoki indítvánnyal egybehangzó álláspontra helyezkedik.
„Persze ennek ellenkezőjére is van példa: éppen a magyar helyi iparűzési adó ügyéhez hasonló olasz IRAP ügyben, a főtanácsnoki vélemény ellenére nem állapított meg jogsértést a bíróság” – idézte fel Csizmadia Heléna.
Csizmadia Heléna emlékeztetett: a sportszerforgalmazó kiskereskedelmi lánc 2010-ben azért fordult a Székesfehérvári Törvényszékhez, mert hátrányosan megkülönböztetőnek, és így az uniós joggal ellentétesnek tartotta a kiskereskedelmi különadó akkor hatályos magyar szabályozását.
A különadó alapja az éves árbevétel volt, és csak 500 millió forint bevétel felett, progresszív adómértékkel adózott (0,1%-2,5%) – azaz magasabb árbevétel esetén arányos magasabb volt az adó. A szabályozás szerint a kapcsolt vállalkozások árbevételi adatait kötelezően össze kellett adni, ami azt eredményezte, hogy ezeknél a vállalkozásoknál magasabb lett az adóterhelés, mintha a csoport tagjainak adóterheit egyedileg állapították volna meg.
A Hervis érvelése szerint a kapcsolt adatok összeszámítása elsősorban a külföldi kézben lévő vállalkozásokat érintette hátrányosan. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi láncok jellemzően franchise modellben működnek, így őket nem érinti az összeszámítás kötelezettsége, és ezáltal indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.
A tegnapi bejelentés szerint az uniós főtanácsnok több szempontból mérlegelte a kérdést, így az árbevétel mérték ismérve, a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó megkülönböztetés, illetve forgalmazási szakaszok árbevételére vonatkozó megkülönböztetés előírásai alapján is, és mindegyik szempont szerint úgy ítélte meg, hogy nem vezethető le eltérő bánásmód a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalkozások között. Ennek az a legnyilvánvalóbb magyarázata, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján nem megállapítható, hogy az esetek túlnyomó többségében a magas árbevételű kiskereskedelmi vállalkozások külföldi, míg az alacsonyabb árbevétellel rendelkezők belföldi tulajdonúak voltak.
A főtanácsnok azt is kimondta, hogy a szabályozás a termékek hátrányos megkülönböztetésének uniós tilalmába sem ütközik a magyar különadó, mivel nem állapítható meg, hogy a különadó miatt a más tagállamból származó termékekre magasabb adóteher hárult volna, mint a belföldi termékekre.
