Karácsony "mély megvetéssel" végezne Budapest egyik látványosságával, elérkezettnek látja az időt, a Tiszára hivatkozik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjra napirendre kerülhet a 2014-ben felállított, kezdettől heves vitákat kiváltó Szabadság téri emlékmű sorsa. Karácsony Gergely a Facebookon közzétett videójában arról beszélt, hogy a politikai változásokat követően ismét meg kell vizsgálni, maradhat-e jelenlegi helyén az alkotás - írja a Neokohn.
A főpolgármester nem csupán esztétikai szempontból bírálta a szobrot, hanem annak történelmi mondanivalóját is elfogadhatatlannak nevezte.
Itt vagyunk a Szabadság téren, ahol több mint 12 éve mérgezi a közterületet és a közéletet a német megszállási emlékmű. Ezzel az emlékművel két nagy baj van. Az egyik az, hogy egy olyan vizuális környezetszennyezés, amit, azt gondolom, komoly szakmai szereplő csak mély megvetéssel illethet. De van vele egy ennél is nagyobb baj, mégpedig az, hogy velejéig hazug
– fogalmazott.
Karácsony értelmezésében az emlékmű azt a benyomást kelti, mintha Magyarország zsidó lakosságának üldöztetése kizárólag az 1944-es német megszállással kezdődött volna. Szerinte ez figyelmen kívül hagyja mind a korábban elfogadott zsidótörvényeket, mind pedig a magyar állam szerepét a jogfosztásban, a deportálásokban és a magyarországi zsidóság elpusztításában.
Az a hazugság, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal, egy olyan hazugság, amit végképp ki kell törölnünk a nemzeti emlékezetből, mert a holokausztot sajnos nagyon nagy mértékben a magyar állam, a magyar állampolgárok csinálták a magyar honfitársainkkal
– jelentette ki.
A főpolgármester felidézte, hogy a szobor felállítását annak idején széles körű tiltakozás kísérte. Állítása szerint a jelentősebb szakmai szervezetek egyaránt ellenezték a tervet, ezért az emlékművet végül csak „stikában tudták felállítani”.
Karácsony egyértelművé tette, hogy saját álláspontja szerint a szobornak távoznia kellene a térről.
Azóta eltelt 12 év, és a politikai változások után újra fel kell tennünk azt a kérdést, van-e helye ennek a borzalomnak itt a Szabadság téren. Az én személyes véleményem az, hogy nincs.
A kérdést ugyanakkor bonyolultabbá teszi, hogy az emlékmű körül az elmúlt években létrejött egy másik, civil emlékezeti tér is. Az Eleven Emlékmű részeként magánemberek családi fényképeket, dokumentumokat és személyes tárgyakat helyeztek el a helyszínen, így hozzátartozóik sorsán keresztül mutatták be a magyarországi holokauszt történetét.
Különböző magyar állampolgárok a saját családtörténetüket helyezték szembe ezzel a borzasztó és hazug szoborral, amikor elmesélték azt, hogy mi történt az ő szüleikkel, nagyszüleikkel, a felmenőikkel, elmesélték a magyarországi holokauszt valódi történelmét
– mondta Karácsony.
A főpolgármester szerint az eltávolításról szóló döntésnél azt is mérlegelni kell, hogy az eredeti szobor nélkül milyen jelentést és környezetet kapna az Eleven Emlékmű. Emellett attól is tart, hogy egy kellően át nem gondolt politikai lépés alkalmat teremthetne a szélsőjobboldalnak arra, hogy az emlékmű elbontását saját sérelmi narratívájába illessze.
Karácsony ezért arra kérte a Budapest Galéria köztéri művészeti szakmai tanácsát és az illetékes fővárosi intézményeket, hogy szervezzenek nyilvános egyeztetést, majd szakmai állásfoglalásban tegyenek javaslatot a kialakult helyzet rendezésére.
Menjen a szobor, vagy maradjon, vagy legyen valamilyen kreatív megoldás, ami egyfajta zárójelbe teszi ezt a borzalmat
– vetette fel.
A főpolgármester elképzelése szerint a vitában elhangzó érvek és a szakértői vélemények megismerése után a fővárosnak és a kormánynak közösen kellene határoznia az emlékmű jövőjéről.
Hallgassuk meg erről a különböző társadalmi és szakmai szereplők véleményét, és végül a főváros és a kormány közösen döntse el, mi legyen vele
– zárta videóját.
