Az egészségügyi magánkiadásokat és a hálapénz-fizetést felmérő kutatás szerint az elmúlt egy évben hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet elvárja tőle a hálapénzt.
Minél idősebb a páciens, annál magasabb ez az arány, ugyanakkor az életkor előre haladtával párhuzamosan emelkedik azok aránya, akik nem képesek paraszolvenciát adni - derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett.
Ez is magyarázza, hogy bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. Míg három éve a válaszadók 27 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent. A három évvel ezelőtti 54 százalékról 11 százalékponttal emelkedett azok száma, aki azért nem adnak hálapénzt, mert nem képesek rá.
A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 ezer forintot. Őket messze lemaradva a szakrendelőben dolgozó orvosok követik, akik alkalmanként átlagosan már csak 4.900 forintot kapnak, míg a sor végén a háziorvosok állnak, akik már kénytelenek esetenként átlag 2.400 forinttal beérni. A hálapénz súlya az egyes orvosi szakmákban igen eltérő: a röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nincs paraszolvencia, míg a sebészek, szülész-nőgyógyászok esetében igen magas lehet az aránya. Az asszisztensek átlagosan 800 forintot kapnak. A 34 milliárd forintra becsült évi hálapénz 82 százalékát fizetik a betegek ki az orvosoknak, felét a kórházi orvosoknak.
A felmérésben megkérdezettek szerint a jelenlegi helyzetből a kiutat az jelentené, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének.
Az érem másik oldalát is vizsgálta egy, a közelmúltban a Szinapszis Közvélemény-kutatóval közösen végzett kutatásban a Magyar Rezidens Szövetség. A felmérés megerősítette, hogy az orvosok és a betegek többsége egyaránt kiszolgáltatottnak érzi magát a hálapénz miatt. A gyógyítók megalázónak tartják, hogy jelenleg csak a paraszolvenciával tudják biztosítani a megélhetésüket, különösen, hogy miközben 89 százalékuk elutasítja, 78 százalékuk kénytelen elfogadni azt. A szövetség egy facebook-oldalon már gyűjti a hálapénz ellenzőit, és könnyen lehet, hogy a témában hamarosan népszavazást kezdeményez.
