paraszolvencia

Hat hálapénzes ügyben tett feljelentést vagy kezdeményezett nyomozást 
a paraszolvencia büntethetővé tétele óta eltelt több mint egy esztendő alatt a Nemzeti Védelmi Szolgálat.

Olyan emberek részére adott ki versenyengedélyt, akik a vizsgálaton meg sem jelentek, és tőlük pénzt fogadott el.

A rezidensek szerint a kórházi osztályokon a napi munka oroszlánrészét ők végzik.

A külföldi munkavállalásnál a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények a motiváló tényezők.

Magyarországon a hálapénz kifejezetten elterjedt a szülészetben, igaz, kevés kutatás irányult ennek a kérdésnek a mélyebb vizsgálatára – áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) felmérésében. A kutatás megállapította: a magyar nők átlagban több mint 50 ezer forintba kerül, hogy megszülhessék gyermekeiket.

Polt Péter legfőbb ügyész állásfoglalását kéri a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) arról, hogy az orvosok által nem előre kért, de utólag elfogadott hálapénz kimeríti-e a vesztegetés elfogadása tényállását.

Nagyjából 34 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a teljes felnőtt magyar lakosság hálapénzre költött az elmúlt egy év során. A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 ezer forintot.

Egyelőre csak egy facebook-oldalon gyűjti a hálapénz ellenzőit, de könnyen lehet, hogy a témában hamarosan népszavazást kezdeményez a Magyar Rezidens Szövetség.

Júliustól vesztegetésnek minősülhet és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a hálapénz elfogadása, mégis, a Magyar Kórházszövetség elnökének ismeretei szerint nincs az országban egyetlen kórházigazgató sem, aki azt ne engedné meg a dolgozóknak.

Legalább 250 éves problémával szállt szembe Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, amikor feljelentést kezdeményezett, mert egy szülészorvos az egyik kismamától előre kért pénzt, ami nem tekinthető a páciens „hálájának”.