Keresik a tejet a feldolgozók, emelkedett az átvételi ára

Termelés A Békésben előállított alapanyag minőségben is versenyképes, extra beltartalommal, csíraszámmal rendelkezik

A fejenkénti 152 kilós magyar tej- és tejtermékfogyasztás elmarad az uniós átlagtól. A hazai termelésű tejből ugyanakkor több fogy, mint korábban, csökkent az import aránya. A felvásárlók, feldolgozók megyénkben is keresik a tejet – már Romániából is –, a túlkínálat a múlté. A hazai tejtermékek elsősorban a környező országokban, valamint az arab piacon hódíthatnak.

– Emelkedett a tej átvételi ára, de volt mit behozni – magyarázta Krajcsovicz András, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnöke, a kondoros Fríz-Tej Zrt. vezérigazgatója. – Tavaly nagyon drága takarmánnyal etettük a jószágokat, és akkor ezt nem tudtuk érvényesíteni az árban.

Krajcsovicz András hangsúlyozta, a magyar, ezen belül a Békésben előállított tej minőségben is versenyképes, extra beltartalommal, csíraszámmal rendelkezik. A feldolgozók a tejtermékekhez is kiváló alapanyagnak tartják. Olyan is előfordul, ami korábban nem volt jellemző, hogy egymástól is igyekeznek átcsábítani termelőket.

– Érződik a piacon a Vidékfejlesztési Minisztérium és az áruházláncok tavalyi egyeztetéseinek eredménye, a kereskedők a reklámjaikban is kiemelt figyelmet fordítanak a hazai előállítású termékek népszerűsítésére – ecsetelte Krajcsovicz András. – Az import tej iránti kereslet az év első felében

43 százalékkal csökkent, miközben az itthoni tejből több fogyott, mint korábban.

A kondorosi Fríz-Tej Zrt. vezérigazgatója kitért arra, a tejpiac erősödésével szemben a húsmarha iránti kereslet nagyon megcsappant az utóbbi időben, és ennek hatására az ár is visszaesett. Korábban a törökök nagy számban vitték ki Békés megyéből is a jószágokat, most ez a vonal szinte leállt.

A szarvasmarha-tenyésztők szerint nagyban kihat majd jövőjükre a 2015-ös uniós kvótamegszűnés. Jelenleg tagországonként határozzák meg az évente előállítható tej mennyiségét. Az ágazat az utóbbi években 80 százalék körül használta ki az évi 2,1 milliárd kilogrammos tejkvótakeretet. Krajcsovicz András szerint ennek oka az ágazat eddigi nem megfelelő jövedelmezőségében keresendő.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az MTI-nek arról beszélt, megfelelő felkészüléssel megerősödhet 2015-től a szarvasmarha-ágazat. Bár a 2014–2020 közötti időszakra csökken az EU-s közös agrárpolitika költségvetése, Magyarország mégis csaknem 2 milliárd euróval többet kap, mint a jelenlegi időszakban.