Tévhitek az atomenergiáról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzergényi István energiapolitikai szakértő találó megfogalmazása szerint a helyes energiapolitika a tendenciák felismerését, az irányok kijelölését és a stratégiai feladatokat hivatott meghatározni, így azt bírálni könnyű, megalkotni viszont nehéz. A világ és Európa energetikai tendenciáinak rapid változása és hazánk erőműparkjának sajátosságai miatt ma stratégiai döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távra jelölik ki Magyarország energetikai mozgásterét. E körben pillanatnyilag két fő, összetartozó kérdés tematizálja a közvéleményt: a paksi bővítés és a megújulók lehetséges szerepe.
Az elmúlt hónapokban napvilágot látott, az új paksi blokkok építését ellenző írások fő érvei a következők: „az atomenergia drága”, „nem marad tere a megújulóknak” és „felesleges többletkapacitás keletkezik a rendszerben”. A paksi bővítést csakis a beruházási költségekre fókuszálva ellenző elemzések több okból is hibásak: egyrészt nem veszik figyelembe az alternatív megoldásoknál alacsonyabb működtetési költségeket, másrészt figyelmen kívül hagyják az új nukleáris blokkoknál a magyar beszállítói hányad révén várható, jótékony multiplikátor-hatást, harmadrészt nem számolnak az importfüggés csökkenéséből következő előnyökkel sem.
Tévhit továbbá, hogy az atomerőmű elvenné a teret a megújulók elől, hiszen az alaperőműként termelő atomerőmű mellett a magas villamosenergia-igényű napszakok többletigényét a biztonsági tartalékként is szolgáló néhány gázerőmű mellett a decentralizáltan telepített, megújuló energiát hasznosító kiserőművek képesek lokálisan lefedni.
Tévhit az is, hogy villamosenergia-rendszerünkben többletkapacitások lennének, vagy állnának elő a paksi bővítéssel. Ha így lenne, nem érne el a 25 százalékot az áramellátásban az import aránya. A jelenlegi és az új blokkok esetleges együtt-üzemelésekor kialakuló többlet energia pedig exportálható, de használható belföldön is, például a gázfűtéses rendszerek elektromossá alakítása keretében, vagy az elektromos járművek éjszakai töltésére.
A paksi bővítést ellenzők német példára történő hivatkozása több okból is hibás és manipulatív. Elsősorban Németországban korántsem történt meg a teljes nukleáris termelőbázis leállítása, továbbá a megújuló energia ösztönzése – ami a németek számára magas költséggel jár – átgondolt és hosszú távú iparfejlesztés eredménye: a napelem-paneleket, gázmotorokat, szélgenerátorokat, és egyéb szükséges berendezéseket ugyanis német gyártók állítják elő, a megújuló energia-szektor így összességében 380 ezer munkahelyet teremtett Németországban. Mivel a fogyasztók kilowattóránként 5,3 eurocent, azaz körülbelül 15 forintnyi pótdíjat fizetnek a megújulók támogatására, az atomenergia részarányának csökkentése miatt csak úgy tudja a német kormány kordában tartani az energiaárakat, hogy a termelés 52 százalékát az amortizációt már rég leírt szénerőművek adják, hazai nyersanyagbázison.
* a szerző ügyvéd, energetikai szakjogász
Kormányzati feladat
Az energiapolitika kormányzati feladat és értékválasztás kérdése. Ha Magyarország célja valóban a külső energetikai függés csökkentése, egyszersmind a környezet védelme mellett az iparszerkezet átalakítása révén a gazdaság hosszú távú versenyképességének erősítése, akkor a döntések komplex előkészítésénél mérlegelni kell a közvetett , ipar-, foglalkoztatás- és szociálpolitikai hatásokat is.Ebben a kontextusban pedig értelmét veszti minden, pusztán részszempontokat kiemelő és ezáltal szakmaiatlan és manipulatív érvelés.
Ebben a kontextusban pedig értelmét veszti minden, pusztán részszempontokat kiemelő és ezáltal szakmaiatlan és manipulatív érvelés.-->
