Kiesett víziközműcégek

Rosszul zárult az év néhány potenciális víziközmű-társaság számára: míg december 20-án azt jelentette be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), hogy 38 új víziközmű engedélyt adott ki, tegnapi közleményében ugyanezen szám mellett már az is szerepel, hogy 11 kérelmet el is utasított. Ráadásul a továbbiakban már inkább elutasításokra, mint engedély-megadásokra számíthat a szakma annak alapján, hogy a folyamat lezárultával az országban csak 40-50 víziközmű társaság működik a Magyar Víziközmű Szövetség várakozása, 50 körüli az NFM és ugyanennyi a MEKH előrejelzése szerint, ráadásul Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke korábban azt mondta, hogy 30-40 ilyen cég megmaradása lenne az ideális.

Mivel a törvényben előírt határidőig 84 szolgáltató kért víziközmű engedélyt, még 35 társaság várja a hivatal által 2014 februárjában meghozandó döntést. Lesz, aki feltételesen, és lesz, aki ideiglenesen kap engedélyt, erről Szalóki Szilvia, a hivatal elnök-helyettese beszélt az első 14 engedély átadása alkalmával az ősszel tartott rendezvényen.

A kiadott engedélyeket a hivatal háromévente felülvizsgálja, de a köztes időben is ellenőrzi az engedélyben foglalt feltételek megvalósulását, illetve az előírt színvonal fenntartását. A működési engedélyezési eljárások kapcsán 7 településen közérdekű üzemeltetőt jelöltek ki 2013-ban, és 30 kijelölési eljárás van folyamatban.

A MEKH-nek az MTI-hez tegnap eljuttatott összefoglalójából nem derül ki, hogy miben nem felelt meg az elutasított, 11 kérelmező, de korábbi jelzése iránymutató lehet. Eszerint „a működési engedélyt olyan szolgáltatók kaphatják meg, amelyek képesek a megfelelő színvonalú ellátás biztosítására, felelősen gazdálkodnak a rájuk bízott nemzeti vagyonnal, és felkészültek a közművek folyamatos fejlesztésére”. Ez elég nagy kihívás lehet például a veszteséges társaságok számára, márpedig Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter néhány hónapja a Parlamentben azt mondta, hogy 2013-ban várhatóan az összes víziközmű cég mínuszban lesz. Összegzése szerint a Dunántúli, a Dunamenti, az Észak-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. együtt 7,7 milliárdos adózás előtti veszteséget szenved el a tervezett 6,4 milliárd forint helyett.

Az összes kérelem legkésőbb 2014 februárjában történő elbírálása kis csúszás az eredeti, 2013 végi, majd a 2014 januári határidőhöz képest, de az is igaz, hogy a hivatal energiáit az engedélyek értékelése mellett az ellátásért felelős önkormányzatok ellenőrzése is leköti.

Ez az 1400 településre kiterjedő munka 2013 második felében indult, és szintén jövő februárban zárul. Eddig 11 esetben derült ki, hogy engedély nélkül folyik a víziközmű-szolgáltatás. Még korábban, az év első negyedében a hivatal a szolgáltatás díjképzését is vizsgálta. 79 víziközmű szolgáltatóval szemben indított díjfelügyeleti eljárást, és 47 esetben tárt fel jogellenes díjakat. Kötelezte a szolgáltatókat a jogszerű díj alkalmazására, és a jogsértő módon elért többletbevétel visszafizetésére, ennek megtörténtét ellenőrizte is.

Készül az az árszabályozási koncepció, amelynek alapján megfogalmazható a terület áraira és díjaira, illetve azok alkalmazására vonatkozó javaslat. Magának a díjrendeletnek a megalkotási határideje 2014-re tolódott.

Megszaporodtak, most megfogyatkoztak
A rendszerváltáskor 33 nagy, önkormányzati résztulajdonú víziközmű-cég volt, amelyekről leváltak azok az önkormányzatok, amelyek ebből nyereséget reméltek kivenni, a többiek a nagy cégben hagyták a tevékenységet. A kisebb kiszakadók a bevételből keresztfinanszírozták egyes tevékenységüket, de fejlesztésre nem költöttek eleget. Az új szabályozás szerint ez az egyenlőtlen gyakorlat megszűnik, a szolgáltatások költségét meg kell fizetni, minderről Horváth Attila Imre, az NFM zöldgazdasági és klímapolitikai államtitkára nyilatkozott nemrég a Világgazdaságnak.