Könnyelműen bánnak a bizalmas iratokkal a cégek

Meglehetősen könnyelműen kezelik a már nem szükséges, kidobásra ítélt iratokat a hazai cégeknél egy friss felmérés adatai alapján. A Fellowes cég szakértői egy hulladéktelep 763 kilogrammnyi szelektíven gyűjtött papírhulladékát vizsgálták át, amelyből 173 kilogrammnyi bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmat adó irat került elő. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét 23 százaléka marad megsemmisítetlen, ami az adatlopás veszélyét és jelentős jogi kockázatot is hordoz.

Ennek ellenére a magyar kis- és középvállalatok alapjában véve elégedettek az iratkezelési gyakorlatukkal. Egy kutatás során a megkérdezett cégek 91 százaléka ítélte úgy, hogy megfelelően végzik ezt a feladatot, ugyanakkor 17 százalékukat mégis érte már kár emiatt. Kiderült az is, hogy noha a vállalkozások 91 százalékánál fellelhetőek bizalmas jellegű dokumentumok, negyedüknél még nincs semmiféle előírás az iratok kezelésére vonatkozóan.

A kidobott hulladékok közé került például egy tervezőiroda számos épületrajzi terve, statikai számításai, alaprajzai, amelyeket ráadásul egy nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú cégnek készítettek. A hulladékok között egy ingatlanos cég iratai a tulajdoni lapoktól kezdve az értékbecsléseken át éppúgy megtalálhatóak voltak, mint egy nonprofit kft. uniós pályázati pénzekből megvalósuló projektjének teljes menete, a kifizetésektől a telefonos híváslistákig.

A hulladék között talált iratok jelentős része nem csak üzleti kémkedésre vagy identitáslopásra ad kiváló lehetőséget, hanem a bizalmas információk hanyag kezelése komoly jogi szankciókkal is járhat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hasonló esetben szabott már ki 10 millió forint összegű bírságot, amelyet a bíróság is jóváhagyott.