Nagyot húzhat a kajak-kenu

„A következő évek állami támogatása, ami 2020-ig összesen 13,4 milliárd forintot jelent, biztonságos működés biztosít majd a sportágnak” – nyilatkozta lapunknak Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke. Simicskó István sportért felelős államtitkár nemrég jelentette be, hogy az idén 1,322 milliárdot kap a 16 kiemelt sportágak közé tartozó kajak-kenu, melyet 2014. június 31-ig lehet felhasználni. Ezen belül 210 millió jut szakmai feladatokra, 986 millió létesítményfejlesztésre, 126 millió a kiemelt edzői programra. A kiemelt állami fizetésben részesülő 154 edzőből 24-en, míg a sportcsillagok ösztöndíjához jutó 111 fiatalból 31-en kerülnek ki a kajak-kenu sportágból.

Baráth Etele elmondta, hogy a sportágfejlesztési stratégia keretében 640 millióból 19 épületet tudtak felújítani, vettek 531 hajót, 40 csónakot, 753 lapátot és 585 egyéb eszközt, többek között új mikrobuszokat. A kormány kérésére beadtak egy fejlesztési tervet a fővárosi Hajógyári-szigetre, ahol életmód-, szabadidő- és rekreációs központot kívánnak létrehozni. Ezt nemcsak a kajakosok és kenusok, hanem számos más sportág képviselői, valamint a hobbisportolók is használni tudják majd. Az egész sportágat érinti, hogy a szabadidősportokkal, a turizmussal, de más sportágakkal, így egyéb vízisportokkal, kerékpározással, lovaglással, labdajátékokkal is szorosabb kapcsolatot építsenek ki. Az országos víziturizmus fejlesztésre 7-7,5 milliárdot terveznek.

Csabai Edvin szakmai igazgató közölte: egyik kiemelt céljuk az utánpótlás-bázis növelése, az idei 27 szabadidős rendezvényük során mintegy 50 ezer emberrel tudták megismertetni a sportágat. Szeretnék a mindennapos testnevelés keretében még több iskolával felvenni a kapcsolatot, ahol van sportolásra alkalmas vízfelület.

„A korábbi években átlagosan 600 és 800 millió forint közötti költségvetésünk volt, amiből 400-450 millió forint volt az állami támogatás mértéke” – mondta lapunknak Baráth Etele. Az MKKSZ elnöke elmondta: a többi pénzt saját bevételekből, vagy a szponzoroktól szerezték meg. Költségvetésük akkor haladta meg korábban az egymilliárd forintot, ha világversenyt rendeztek. Baráth hangsúlyozta, hogy 1998 óta mindig nullszaldóban zártak, csak olyan beruházást támogattak, ami segíti a klubok önfenntartóvá válását.

„Gyakorlatilag teljesen eltűnt a szponzoráció, amikor bevezették, hogy a látvány-csapatsportokat támogató cégek a támogatási igazolásban szereplő összegig társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehetnek igénybe” – mondta az MKKSZ elnöke. Olyan szponzorokat is elvesztett, mint akik 15-20 évig is velük együttműködtek, ilyen volt a Mol, az MKB, vagy az Adidas. Új szponzorációs rendszert kellett kiépíteni. Baráth szerint az elmúlt időszakban nem lehet szponzorációról beszélni, mivel döntően reklámszerződéseket kötöttek, amit pontosan teljesíteni kellett, meghatározott reklámértéket kellett nyújtaniuk. Jelenleg már a legkisebb közösségeket is próbálják megszólítani, egyedi események sokaságát szervezik meg, ami sokkal több munkát jelent, de így sokkal közvetlenebb kapcsolatot tudnak kiépíteni a támogatókkal. A jelenlegi tendencia szerint, ha nem is tudják visszahozni a korábbi évek szponzorációjának mértékét, de újra egyre több cég támogatja a kajak-kenut. Baráth szerint jelenleg a magyar gazdaság helyzete nem olyan rózsás, hogy a sportot tudnák támogatni, a külföldi vállalatok közül pedig például a különféle szolgáltató, vagy informatikai cégek, bankok különadókkal vannak sújtva. Az MKKSZ elnöke abban bízik, hogy még több önkormányzat tudja majd támogatni a sportágat az adósságkonszolidáció után.

Pályák és csónakházak újulnak meg

A kormányzat azt tervezi, hogy megújítják a csepeli Kolonics Edzőközpontot, a szolnoki és a szegedi pályát, valamint a velencei, a Duna-kanyari, a gyomaendrődi, a nagykanizsai és a miskolci létesítményeket is. A Nemzeti Olimpiai Központon belül egy új tanmedence épül Budapest közepén, amelyhez diagnosztikai központ is kapcsolódik. A tervek szerint régiós központként fog majd működni Miskolc Tokaj térségére építve, Győr a maratoni számok, Szeged az élsport, míg a Velencei-tó az utánpótlásnevelés központjaként. Szolnokon az önkormányzat is jelentősen támogatja a sportágat, itt két bázis is létrejöhet, az egyik a verseny-, a másik a szabadidősportot támogatja majd.