Cégvilág

Új képarány és még nagyobb tévék – Ezt várhatjuk a piactól idén

Az idei év az UHD (Ultra High Definition) éve lesz a televízió gyártásban – legalább is erre következtethetünk a Consumer Electronics Show-n megszólaló menedzserek szavaiból. A nagyobb felbontású kijelzők eladásához újabb trükköt vetnek be a cégek: egyre több hajlított televízióval találkozhatunk a boltokban.

A jelenleg csúcsnak számító 1920 x 1080 pixeles felbontást hamarosan válthatja a 3840 x 2160 pixeles, ultra high definiton (UHD vagy 4K) – derült ki a szórakoztató elektronikai piac legjelentősebb éves seregszemléjén, a CES-en.

A TIME meglátása szerint nem véletlen, hogy a Las Vegas-i kiállítótermet ellepték a hatalmas, UHD televíziók, hiszen az iparági elemzésekkel foglalkozó Display Search is óriási ugrásra számít az ultranagy felbontású készülékek piacán. A cég előrejelzése szerint a tavalyi 1,9 millióról idén 12,7 millió darabra emelkedik az eladott UHD-tévék száma.

A fő kérdés az, mivel győzhetik meg a cégek a vásárlókat arról, hogy beszerezzék az 1-5,5 millió forintos áron piacra dobott ultramodern készülékeket? A helyzet kritikus, hiszen köztudott, hogy a kisebb képernyőkön alig, vagy egyáltalán nem észlelhető a felbontásbeli különbség. Egy 50 hüvelyk alatti képátlójú televízión például nem igazán látszik a 720, illetve az 1080 pixel szélesség közötti különbség. A megkülönböztethetőség érdekében ezért a gyártók hajlított kijelzővel gyártják a legtöbb UHD televíziót.

Más kérdés, hogy a drágább és egyben nagyobb profitot hozó hajlított készülékek betekintési szöge kisebb, mint a lapos kijelzőké és ráadásul nehezebb azokat a falra szerelni, bár állítólag nagyobb élmény velük a tévézés.

Az UHD berobbanásával a képarány tekintetében is jelentős változásra számíthatunk, a ma a HD-tévékre (és a legtöbb monitorra) jellemző 16:9-es arányt ugyanis felváltja a 21:9. Ez elsősorban a mozirajongóknak kedvez, ugyanis ez a képarány közelebb áll mind a klasszikus, mind a modern értelemben vett szélesvásznú képhez. Vagyis, egy 21:9-es tévével a most kiadott mozifilmek mellett akár az Arábiai Lawrence című eposzt is az eredeti képarányban nézhetjük meg. Persze, ha emellett hagyományos tévéadásra is vágyunk, számíthatunk arra, hogy a kép jobb és baloldalán üres sáv marad, hiszen a 4:3 arányú tévéadást nem tanácsos széthúzni a teljes kijelzőre.

Az üres képmezőt az előrelátó gyártók élő információs sávval tölthetik ki, így filmnézés közben követhetjük akár a tőzsdei híreket és, internet böngészéskor pedig több ablakot egymás mellé nyithatunk, ha a tévét használjunk képernyőként.

Egyelőre gondot jelenthet, hogy mire használjuk a 4K-s tévénk kapacitásait, mivel jelenleg minden broadcast tartalom csak HD felbontásban érhető el. Elsőként az internetes stream tartalmak váltanak 4K-ra, a Netflix például már így forgatta le népszerű sorozata,  a House of Cards második évadát. Az UHD felbontású Blu-rayre viszont a TIME szerint még legalább két évet kell várnunk, az UHD-s standard televízióadás pedig talán csak álom marad. Épp ezért a most piacra dobott készülékekbe intelligens átalakító rendszert kell építeni, amelyek képesek a HD tartalmat UHD-vá konvertálni. Ebből következik, hogy a jó öreg tévézéshez szokott nézők számára célszerű vásárlás előtt valódi tévéadással tesztelni, hogy is dolgozik az „ultra okos” készülék.

Lassan búcsúzhatunk a LED technológiától is, már ami a televíziósát illeti, az UHD kijelzőkhöz a gyártók szinte biztosan az erősebb kontrasztot és élénkebb színeket produkáló OLED-et választják majd.

LED oled televízió UHD CES
Kapcsolódó cikkek