Az agykutatás évtizede

Majdnem 800 milliárd euróra tette mentális és a neurológiai megbetegedések miatti közvetlen – elsősorban egészségügyi – és közvetett – főként szociális – költségeket az unióban 2010-ben az Európai Agytanács (European Brain Council, EBC). Ez az összeg jóval meghaladja azt az 500 milliárd eurót, amit a következő öt legköltségesebb betegségre – a daganatos, a szív-érrendszeri, a cukor-, a krónikus tüdőbetegségre, valamint a reumatoid artritiszre – összesen elköltenek az európai tagállamok. Ennek főként az az oka, hogy míg az előbbi betegségekből vagy felgyógyulnak, vagy sajnálatos módon viszonylag rövid időn belül meghalnak a betegek, az agy betegségei akár évtizedekig tartó kezelést igényelnek – magyarázza a Nemzeti Agykutatási Program elnöke.

Freund Tamás arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a kiadások drasztikusan emelkednek: az EBC 2005-ben még „csak” 386 milliárd euróra tette azokat. Ennek döntően a betegek számának drámai növekedése az elsődleges oka: míg a 2005-ös adatok 127 millióra tették azoknak az európaiaknak a számát, akik valamilyen központi idegrendszeri megbetegedésben szenvednek, a 2010-es jelentés már ennek csaknem háromszorosára, 380 millióra. A betegek számának növekedésével valamelyest mérséklődött az egy páciensre jutó betegségteher, ami 2005-ben 3040, 2010-ben már „csak” 2670 euró volt. Az átlagon belül azonban jelentős a szórás: míg a fejfájás miatti betegkiadások éves szinten nem haladják meg a 285 eurót, addig a demencia már 16,5 ezer euróba kerül évente.

A helyzet súlyosságát a döntéshozók is felismerték. Az Európai Unió 2013. január 28-án hirdette meg egyik legnagyobb, 1,2 milliárd euróból finanszírozott tudományos programját, az Emberi Agy Projektet (Human Brain Project - HBP). 2013 és 2023 között a kontinens 80 tudományos intézménye – köztük a Freund Tamás vezette Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet – vehet részt abban a programban, amelynek célja az emberi agy működésének pontosabb megértése. Ezt követően az Egyesült Államok is meghirdette saját agykutatási projektjét. Az ugyancsak tíz évre szóló projekt célja, hogy elkészítse az „Agyi Tevékenység Térképét”.

A magyar Nemzeti Agykutatási Program, amelynek 12 milliárd forintos kormányzati támogatását tegnap jelentették be, az olyan sikeres magyar agykutatási területekre épül, amilyen az agykéreg-, az epilepszia- vagy a tanulás-memória-kutatás, illetve a gyógyszerfejlesztés. A támogatásból 6,4 milliárdot az ipari-akadémiai kapcsolatok fejlesztésére, 5,6 milliárdot pedig arra fordítanak, hogy versenyképes fizetések és körülmények biztosításával hazacsábítsák a külföldre távozott magyar agykutatókat. A tervek szerint 2,6 milliárdot fordítanak infrastruktúra-fejlesztésre és fenntartásra.

Több tucat kutatást támogatnak

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) öt tematikus pillére több tucat alprojektet foglal magában. Az előzetes elbírálások során 58 kutatási tervet ítéltek támogatásra érdemesnek. A tervek szerint ezekbe 460 dolgozót vonnak be, 120 új munkahelyet teremtenek, és 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működését finanszírozzák három-négy évig. A tervek között szerepel egy korszerű agybank, vagyis az agykutatással kapcsolatos eddigi kutatások eredményeit összegző adatbázis létrehozása a hazai idegtudományi kutatások elősegítésére.