Magyar Péter vállalása után jön a sajtótájékoztató: sorsdöntő kérdésekben szólalhat meg a kabinet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsütörtökön újra kormányszóvivői sajtótájékoztató tartanak, ahol várhatóan a kabinet legfrissebb döntéseit és az elmúlt napok legfontosabb politikai fejleményeit ismertetik.
Az esemény különösen nagy figyelmet kap, hiszen egyszerre több kiemelt ügy is napirenden van: szó eshet az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, a NATO-csúcs tapasztalatairól, a költségvetésről, valamint az alaptörvény tervezett 17. módosításáról is.
A Magyar Péter részvételével zajló ankarai NATO-csúcson kiemelt téma volt a szövetség hosszú távú elrettentő képességének erősítése, az európai hadiipar fejlesztése, valamint az ukrajnai háborúra adandó közös válasz.
A csúcstalálkozón megerősítették azt a célt, hogy a tagállamok fokozatosan a GDP 5 százalékára emeljék a védelemmel kapcsolatos kiadásaikat.
Magyar Péter ennek kapcsán bejelentette, hogy Magyarország 2035-re teljesíteni kívánja ezt a vállalást, miközben a katonai fejlesztések mellett az infrastruktúra és a nemzeti ellenálló képesség megerősítése is kiemelt szerepet kap.
Mindeközben Ukrajna uniós csatlakozása körül továbbra is komoly bizonytalanságok vannak. Szerhij Nahornyak ukrán parlamenti képviselő arról beszélt, hogy
Magyarország és Lengyelország továbbra is akadályokat gördíthet Ukrajna uniós csatlakozása elé.
A politikus szerint Budapest változatlanul nem támogatja maradéktalanul Ukrajna uniós csatlakozását, ezért a következő időszakban is ellenállásra lehet számítani.
Ukrajna 2022-ben kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt, azonban a bővítési folyamat több pontján egyhangú döntés szükséges a tagállamok részéről. Magyarország ugyan a kormányváltást követően hozzájárult ahhoz, hogy részben feloldják a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos vétót, de továbbra is négy tárgyalási fejezet megnyitását blokkolja.
A parlament nemsokára megszavazhatja az alaptörvény tervezett 17. módosítását. A javaslat több alapvető közjogi változtatást tartalmazna:
- megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását és lehetővé tenné új államfő megválasztását,
- 12 éves cikluskorlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknek,
- létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt,
- valamint visszaállítaná a 70 éves nyugdíjkorhatárt az Alkotmánybíróság tagjainak, ami Polt Péter alkotmánybírósági elnök megbízatásának megszűnését is eredményezné.
A Fidesz és a KDNP élesen bírálta a javaslatot. A két párti bejelentette, hogy nem vesz részt sem a részletes vitában, sem a zárószavazáson.
Gulyás Gergely szerint a tervezet súlyosan sérti az aktív és a passzív választójogot, alapjaiban alakítaná át az Alkotmánybíróság működését, emellett olyan szabályokat is egyszerű parlamenti többséggel módosíthatóvá tenne, amelyek jelenleg kétharmados támogatást igényelnek.
A Fidesz frakcióvezetője egyúttal bejelentette, hogy csütörtökön 18 órára demonstrációt szerveznek a Sándor-palota elé az alkotmánymódosítás ellen.
Rétvári Bence szerint a javaslat személyre szabott és visszamenőleges hatályú jogalkotást valósítana meg, amelyre európai példát sem lát.
Mivel a Tisza Párt önmagában is rendelkezik az alkotmányozáshoz szükséges parlamenti többséggel, a módosítást a Fidesz és a KDNP támogatása nélkül is elfogadhatja az Országgyűlés.
A csütörtöki tájékoztatón várhatóan ezekről a kérdésekről is részletesen szó esik, a költségvetési folyamatok és az aktuális gazdaságpolitikai döntések is napirendre kerülhetnek.
