Elismerték az ukrán gazdák: ezer, az unióban tiltott növényvédőszert használnak - mielőbb csatlakoznának, de mentességet kérnek

Tízéves átmeneti időszakot kérnének az ukrán agrárszereplők az uniós növényvédelmi szabályok teljes átvételére. Az érvelés szerint az átállás túl gyors és túl drága lenne, miközben az Európai Unióban már tiltott hatóanyagok és készítmények ma is fontos szerepet játszanak az ukrán növénytermesztésben. Az ukrán lobbi arról egy szót sem ejt, hogy ezzel az uniós versenytársaikkal szemben mekkor előnyt élveznének.

A Latifundistnek nyilatkozó Viktor Pohorilij, az Európai Üzleti Szövetség agrokémiai osztályának vezetője szerint Ukrajna megkezdte a növényvédő szerek piacának uniós szabályokhoz igazítását. Az ukrán parlament elé került jogszabálytervezet hároméves felkészülési idővel számolna, a már regisztrált készítmények esetében pedig további legfeljebb három év engedélyezési időt adna. Az agrárszervezetek szerint ez nem elegendő:

A probléma nem néhány készítményt érint. Pohorilij szerint több mint száz hatóanyag kerülhet tiltás alá, ami akár mintegy ezer növényvédő szer eltűnését is jelentheti az ukrán piacról. Ezek a termékek sok gazdaságban beépültek a technológiába, ezért hirtelen kivezetésük komoly termés- és minőségi kockázatot okozhat. 

Aggodnak az ukrán szakértők

Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek az inszekticidek és a csávázószerek területén dolgozó gazdák, de a repce és a napraforgó termesztése is érzékenyen érintett lehet. Az ukrán szakember szerint a gondot nemcsak az jelenti, hogy új készítményeket kellene bevezetni. Egy új hatóanyag regisztrációja ideális esetben is legalább két év, a gyakorlatban inkább három, emellett ki kell dolgozni az alkalmazási technológiát, a dózisokat, a keverhetőséget és a különböző kultúrákban való hatékonyságot. A termelőknek szezononként lényegében egy próbálkozásuk van: ha egy szer nem működik, a kár már a termésben jelentkezik.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy az ukrán lobbi már a csatlakozási folyamat előtt igyekszik elérni a hosszabb átmenetet. A Magosz arra hívta fel a figyelmet, hogy például az Integrated Agricultural Company mintegy 120 ezer hektáron gazdálkodik, részvényeit a Varsói Értéktőzsdén is jegyzik, és a vállalat vezetője szerint legalább tíz növényvédő szert kellene kivezetniük az uniós csatlakozás esetén. Ennek költsége csak ennél az egy cégnél évente körülbelül 3 millió dollár lenne.

Versnyhátrányban az uniós gazdák

A magyar gazdák szempontjából a kérdés azért különösen érzékeny, mert Ukrajna már most is jelentős versenyelőnnyel rendelkezik az uniós termelőkkel szemben. A háború után az EU 2022 májusától 2025 júniusáig felfüggesztette az ukrán termékekre vonatkozó vámokat és kvótákat, ami több mezőgazdasági termék esetében piaci feszültséget és gazdatiltakozásokat váltott ki. Bár Magyarország egyoldalúan megtiltotta több ukrán termény behozatalát, az olcsóbb ukrán áru az uniós piacokon közvetve így is nyomást gyakorolt a magyar exportárakra.

Az ukrán agrárholdingok mérete tovább növeli az uniós gazdák aggodalmait. A száz legnagyobb ukrán agrárcég összesen mintegy 5,35 millió hektáron gazdálkodik, a harminc legnagyobb pedig 3,75 millió hektárt felügyel. A legnagyobb szereplők saját tárolókkal, feldolgozókapacitással, exportlogisztikával és finanszírozási háttérrel rendelkeznek, ami tovább erősíti a méretgazdaságossági előnyüket.

Pohorilij szerint két külön piac kialakítása – egy szigorúbb, EU-ba szánt és egy lazább, belső vagy harmadik országbeli értékesítésre dolgozó rendszer – a gyakorlatban nem működne. A gabonatárolás zömében nem elkülönített, az EU pedig egységes piac, ezért nehéz lenne garantálni, hogy a lazább szabályok szerint termelt áru ne kerüljön be a közösségi piacra.

A vita így nem pusztán technikai agrárszabályozási kérdés, hanem versenyképességi ügy is. Ha Ukrajna hosszú mentességet kapna, az uniós gazdák szerint tovább nőne az a különbség, amelyet a lazább előírások, az olcsóbb termelés és a hatalmas birtokméretek már ma is biztosítanak az ukrán agráróriásoknak. Ha viszont túl gyors lenne az átállás, az ukrán termelők terméskieséstől, költségrobbanástól és a növényvédelmi rendszerek szétesésétől tartanak.