Néma gyilkosok: stroke és infarktus

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány azokhoz a helyzetekhez kíván segítséget nyújtani, amikor csakis magunkra és a legjobb tudásunkra számíthatunk. „A hirtelen fellépő betegségek okozta helyzeteket sokszor magunknak kell kezelnünk, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A stroke, az agyvérzés, a szívroham általában nem idegen kifejezések, nem árt azonban többet tudni róluk” – mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Minden perc számít!

Mindannyiunk életében előfordulhatnak olyan helyzetek, és sajnos a többség életében legalább egyszer biztosan elő is fordul, amikor a pontos tudás és a lélekjelenlét életet menthet. Ez minden esetben fontos, de ha egy szerettünk vagy hozzátartozónk élete van a kezükben, talán még inkább átérezzük a súlyát.

Ezek vissza nem fordítható és meg nem ismételhető helyzetek, amikből nem elég, ha tanulunk, ezért fontos, hogy előre tájékozódjunk, még mielőtt saját bőrünkön kellene megtapasztalnunk, hogy mit okozhat a szükséges információ hiánya.

Ma már senki nem engedheti meg magának, hogy arra alapozzon „ez velem úgysem történhet meg”, se arra, hogy figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető jeleket, csak azért, mert úgy gondolja, az adott betegség nem fér össze élettani sajátosságaival, korával. Sajnos a felgyorsult életritmus, a mozgásszegény, egészségtelen életmód, a halmozódó elvárások és a növekvő ránk nehezedő stressz faktor egyre szélesíti azok körét, akik érintettek lehetnek egy-egy súlyosabb betegség kialakulásában, illetve egyes esetekben a genetika is számít.

„Sokan csak legyintenek, és úgy gondolják, úgysem tehetünk semmit, pedig ez nem igaz. Vajon hányan tudják, hogy ha a stroke bekövetkezését követően a beteg 90 percen belül kórházba kerül, akkor a folyamat nagy eséllyel visszafordítható, és az agykárosodás elkerülhető?” – mondja dr. Czakler Éva.

Előjel nélkül

A legtöbb betegnél a szélütés figyelmeztető jelek nélkül alakul ki. Főképp a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, szívbetegségek, alkohol, túlsúly okozhatja. Többségében vértelen stroke-ról beszélünk, ami azt jelenti, hogy egy vérrög elzárja az erek útját, így az oxigén és tápanyaghiány miatt az idegsejtek rövid időn belül elhalnak. A dolog mechanikájáról talán elég is ennyit tudni, hiszen a fontosabb számunkra inkább az, amit ebből mi is láthatunk: az egyik testfél zsibbadása, az azonos oldalon található végtagok érzéketlensége, a beszédértési és hangképzési zavarok, a hirtelen kialakuló látásproblémák, a szédülés, az erős fejfájás, a tudatzavar vagy éppen a térbeli tájékozódás zavara mind árulkodó jelek. De ha biztosra akarunk menni három betűt kell az eszünkbe vésnünk: MBE.

Jegyezze meg: MBE

Az MBE egy olyan mozaikszó, amely segítségével az orvosok szerint még a laikusok is könnyűszerrel felismerhetik a bajt. Lényege, hogy három egyszerű dologra kell megkérni a veszélyeztetett személyt: Mosolyogjon, Beszéljen, Emelje fel egyszerre mindkét karját. Ha ezek közül bármelyik is nehézséget okoz, azonnal hívni kell a mentőket! További fontos jel lehet még az is, ha megkérjük, nyújtsa ki a nyelvét, és a nyelv elcsavarodik jobb vagy bal felé.

Ha már a baj megtörtént, a legfontosabb tényező az idő. Ha a beteg 90 percen belül megkapja a megfelelő kezelést, akkor a helyzet súlyossága tompítható, sok esetben teljesen visszafordítható.

Így elsődleges feladatunk a gyors felismerés és a gyors reagálás. Az agyvérzésről kevesen tudják, hogy az a stroke egy bizonyos fajtáját jelenti, ez a vérzéses stroke. A vérzés keletkezhet az agyon belül, illetve az agyat körülvevő területen, kialakulásában pedig közrejátszhat a kezeletlen magas vérnyomás és az érfejlődési rendellenességek is. Tünetei hasonlóak a vérzés nélküli stroke esetében fellépőkkel, de előfordulhat eszméletvesztés és görcs is.

A tünetek alapvetően könnyen felismerhetőek lennének, viszont az, hogy milyen mértékben jönnek elő, már egyénileg változó, így nem annyira könnyű észlelni minden esetben. A nyomásérzés vagy a szorító mellkasi fájdalom, az innen kisugárzó fájdalom a bal karba, bal oldalba, a has felső részének fájdalma, a légszomj, az izzadás, a hányinger, és a megsemmisülés érzése lehet jól látható és szolidabban megjelenő is.

A tünetek alapvetően könnyen felismerhetőek lennének, viszont az, hogy milyen mértékben jönnek elő, már egyénileg változó, így nem annyira könnyű észlelni minden esetben. A nyomásérzés vagy a szorító mellkasi fájdalom, az innen kisugárzó fájdalom a bal karba, bal oldalba, a has felső részének fájdalma, a légszomj, az izzadás, a hányinger, és a megsemmisülés érzése lehet jól látható és szolidabban megjelenő is. Nem szabad magára hagyni A tüneteket felismerve az infarktus esetében is a legfontosabb az időtényező, hogy a beteg minél hamarabb szakszerű orvosi ellátásban részesüljön. Amíg a segítség megérkezik, ne hagyjuk magára a beteget. Ne engedjük enni vagy inni. Ha háton fekszik és hányni kezd, fordítsuk az oldalára, ha pedig a helyzet úgy kívánja, kezdjük el az alapszintű újraélesztést.-->