Molnár Attila úgy látja, hogy az egészségügyi beszállítók – mivel a kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás őket is sújtja – egyre kevésbé toleránsak az amúgy is fizetési gondokkal küzdő kórházakkal szemben, és a forintgyengülésből eredő költségnövekedésüket igyekeznek érvényesíteni az áraikban. Erre pedig most sokkal inkább lehetőségük nyílik, mint a korábbi években.
A kórházak államosítását megelőzően a közbeszerzési eljárások nyomán jellemzően három-öt éves szerződéseket kötöttek a kórházak a beszállítókkal. Ezzel hosszabb távon az árfolyam-ingadozásból fakadó áremelés is jobban „porlasztható” volt, ami az árakat stabilan viszonylag alacsony szinten tartotta. Napjainkban a kórházakat fenntartó Gyemszi által engedélyezett közbeszerzések időtávja jellemzően egy év, az ilyen rövid időtávra megkötött szerződések esetében viszont az olyan negatív hatások, mint az árfolyam-ingadozás, mint árnövelő tényező sokkal határozottabban jelentkezik – állítja Molnár Attila.
Az árak emelkedésének fedezete azonban az egészségügyi intézményeknél, amelyek finanszírozási alapdíja hat éve változatlan, egyszerűen nem áll rendelkezésre – teszi hozzá az EGVE elnöke. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György úgy látja: mára elkerülhetetlenné vált az alapdíjak korrekciója.
Molnár Attila szerint: „Belátható, hogy változatlan finanszírozás mellett az egy teljesítmény egységre jutó 150 ezer forintos finanszírozás mellett az ellátás tényleges és indokolt önköltsége tovább fog emelkedni, és várhatóan el fogja érni a 190 ezer forintot. A magasabb önköltség következtében a költségvetési előirányzatok év közben el fognak fogyni.”
Molnár Attila szerint egyértelmű, hogy tovább nő a kórházak adósságállománya, különösen, hogy tavaly először nem hajtottak végre teljes, csupán részleges adósságkonszolidációt. A helyzetet súlyosbítja, hogy ez évtől, az új államháztartási számviteli rend már nem teszi lehetővé, hogy a kórházak a várható év végi többletbevétel (kórházkonszolidáció) terhére vállaljanak kötelezettségeket.
A kórházak gazdálkodási lehetősége oly mértékben beszűkül, hogy az év második felében a betegellátáshoz szükséges anyagokat és szolgáltatásokat már nem csak kifizetni nem tudják, de azok megrendelésére sem lesz lehetőségük. A forint tartós gyengülése miatti költségnövekedés ezt a most a harmadik negyedévre prognosztizálható helyzetet előbbre fogja hozni – állítja az EGVE elnöke.
A kormányhoz fordultak segítségért
A forint esetleges tartós gyengülése azonban más oldalról is veszélyeztetheti a betegellátást. A gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek gazdálkodása már az elmúlt hetekben tapasztalt árfolyamesés is kritikussá vált, egy esetleges további forintgyengülés következtében pedig maga az ellátás is veszélybe kerülhet. Ennek fő oka, hogy a gyógyeszközök árát tizenegyedik éve befagyasztotta az egészségbiztosító, így a mára minimálisra csökkent árréseket egy-két százalék árfolyamromlás is jelentékeny mértékben befolyásolja. A helyzet megoldása érdekében a cégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség a közelmúltban tárgyalást kezdeményeztek az egészségügyi és a gazdasági kormányzattal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.