Erősítenék az élelmiszeripart

Tizennegyedik alkalommal tartották meg a közelmúltban a Nemzetközi Tudományos Napokat a Károly Róbert Főiskolán. A gyöngyösi felsőoktatási intézmény immár 1988 óta kétévente rendezi meg a hagyományosnak tekinthető kétnapos konferenciát az agrárium aktuális kérdéseiről. A plenáris ülésen a hazai mezőgazdaság helyzetéről és jövőképéről, valamint az erőművek és a mezőgazdaság integrációjáról hangzottak el izgalmas előadások.

Feldmár Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az elmúlt évek agrárpolitikai eszközeit és céljait összegezve elmondta, közép- és hosszú távon egyaránt stabilizálni és növelni akarják a mezőgazdasági termelést.

A rendszerváltozás óta ugyanis a hazai agrárszektor teljesítménye jelentősen ingadozott, s jócskán visszaesett, míg a világ termelése ez alatt az időszak alatt több mint a felével nőtt. Az utóbbi három esztendőben a szektornak nagyobb volt a részesedése a GDP-ből, s a tavalyi növekedés gerincét is az ágazat adta. Tavaly, illetve tavalyelőtt a hazai mezőgazdaság exportja egyaránt 8,1 milliárd, az importja pedig 4,5 milliárd euró volt, mindemellett nőtt a kivitt félkész, illetve késztermékek aránya. Az elmúlt esztendők fő feladatai közé tartozott a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, a birtokok rendezése, a versenyképesség növelése, a kiegyensúlyozott támogatáspolitika, valamint a belső és külső piacok rendezése.

Egyebek között állami földeket adtak bérbe, létrehozták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, létrejött több szakmaközi szervezet, ugyanakkor rendezték a beszállítók és a kiskereskedők közötti jogi kapcsolatot. Az előadó szerint kijelenthető, hogy aktívabb lett az agrárdiplomácia, könnyebbé vált a kistermelők élete, akik ötezer helyett már 11 ezren vannak. A tényekhez tartozik az is, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal erősítették a kutatás-fejlesztést, a Vidékfejlesztési Minisztérium alá pedig 59 agrár-szakképző iskolát soroltak.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke az erőmű és a mezőgazdaság kapcsolatát taglalta ismertetőjében. Mint azt hangsúlyozta, ők nem csupán egy erőmű, hanem egy vállalat is, amely több területen érdekelt a minél jobb eredmények elérésében. Sorsukat jócskán befolyásolja a szén-dioxid kibocsátásának további csökkentése, valamint a környezeti kérdések köre. Európa-szerte több megújuló energiát kell hasznosítani, a szén-dioxid-kvóták drágulnak, többe kerül ezáltal az energia is. Amennyiben a nukleáris energiával pótolják a kiesést, akkor a kvótabevételt a mezőgazdaságba kell beforgatni.

A Mátrai Erőmű Zrt. most a villamos energia egytizedét állítja elő megújuló energiaforrásokból, de ezt egészen 25 százalékig növelni tudják. Biomasszát vásárolnak, ezáltal pedig 6,1 milliárd forint jut az agráriumba. Eltüzelnek egyebek között szőlővenyigét, szalmát, ártéri hulladékot, szeszmoslékot, repcepogácsát, szelektált háztartási hulladékot is.

A zrt. igazgatósági elnöke emellett arra is kitért, hogy az ipari parkba betelepülő vállalkozások révén az elkövetkezőkben tovább növelik a hazai mezőgazdaság versenyképességét. Jövőre már legalább egymillió tonna gabonát dolgoznak föl az erőmű környékén: a fehérje-feldolgozó ugyanakkor félmillió tonna búzát hasznosít. Az adatok elemzése révén arra is fény derül, hogy a bioetanolgyár 0,2–0,25 millió tonna kukoricát, a biodízelüzem pedig 0,2 millió tonna repcét használ fel. Valaska József mindehhez hozzátette, hogy most már csak egy közraktárra lenne szükség a térségben.

A társaság vezetője további elképzelésként megemlítette az energiaültetvények létrehozását, a rekultivált területek erdő- és vadgazdálkodását. Az energiaültetvények nagyságát 20 hektárról 100 hektárra szeretnék növelni. Az is jól látható, hogy nagy kereslet volna a szépségipar részéről az algákra. Ennek megfelelően már rendelkeznek algológia-bioreaktorral, amely a szén-dioxid leválasztásában működik közre. A kiszivattyúzott víz öntözésre szolgál, valamint 2015-ben egy pisztrángtelep is létesül erre alapozva. A gipszet nemcsak az iparban, de talajjavításra is használják majd.

Nőtt a részesedésünk a közös agrárpénzekből

A 2014–2020 közötti közös agrárpolitikáról dr. Feldmár Zsolt elmondta még, hogy a korábbinál nagyobb részesedésünk lesz a tortából, 12,3 milliárd euró jut hazánknak. Fenntartjuk az SPS támogatási rendszert, egyszerűbbek lesznek a zöldítési feltételek, a kiemelt ágazatok mint a kertészet és az állattenyésztés pedig támogathatóak maradnak. Egyebek között támogatják a fiatal gazdákat, a kisgazdaságokat, az élelmiszeripari beruházásokat és a kockázatkezelési eszközöket. A vidékfejlesztésben egyebek között az élelmiszerlánc-szervezés, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a klímavédelem, továbbá az ökoszisztéma megőrzése élvez prioritást.