Lenyomta az USA a szénárat
Az orosz bányavállalatoknak együtt mintegy 22 milliárd rubel (600 millió dollár) veszteségük keletkezett, holott 2012-ben még 60 milliárd rubeles összesített nyereségük volt. Vlagyimir Rasevszkij, a SZUEK, az erőművi szén legnagyobb oroszországi termelőjének vezérigazgatója szerint a nemzetközi szénbányászat – benne tehát az oroszországi is – 2013-ban az elmúlt tíz év legnagyobb zsugorodását mutatta. Becslése szerint a bányavállalatok több mint a harmada, de talán a fele is veszteségesen működik. Igaz, Európának és Oroszországnak tavaly is ugyanannyi orosz szénre volt szüksége, mint egy évvel korábban, csak épp alacsonyabb áron.
„Az orosz szén kínai kivitele még emelkedett is”– , mutatott rá Ajrat Halikov, a Veles Capital brókerház elemzője – ” de az oroszok erős árversenyre kényszerültek Kínában az ausztráliai és a brazíliai eladókkal.” (Egy másik forrás szerint 2013-ban 10 százalékkal estek a kínai szénárak.) Kína a világ egyik legnagyobb szénimportőre, hőerőművei adják az ország áramtermelésének 70 százalékát.
Az orosz kormány a csökkenő árak ellenére is az export növelését tűzte ki célul a következő 15 évben. A hónap eleji döntése alapján a fő piac Ázsia lesz, ahol Oroszországnak ma mintegy 6 százalékos részesedése van. A térségbe a kelet-oroszországi lelőhelyekről gazdaságosabban szállítható a szén a kisebb szállítási költségek miatt, mint a jelenlegi bányákból, és Keleten egyébként is nő a kereslet.
Oroszország 2030-ra a tavalyi mennyiség 30 százalékával, 138 millió tonnára kívánja növelni szénfelhozatalát. A múlt évi 350 millió tonna 86 bányából és 120 külszíni fejtésből származott. A tervek szerint kínai bányavállalatok is megjelenhetnének három orosz távol-keleti szénmezőn. A szenet helyi erőműtársaságoknak adnák el, amelyek a kínai piacra termelnének áramot. Esetleg épülne egy szénexport kikötő is a csendes-óceáni parton. A közelmúltban megindult az ország észak-koreai szénexportja is, miután tavaly szeptemberben újranyitottak egy ehhez szükséges kikötőt. Oroszország a világ hatodik legnagyobb szénexportőre, előtte Indonézia, Ausztrália, Kolumbia, Dél-Afrika és az USA áll.
Az elmúlt években a magyarországi széntermelés- és import is csökkent. Termelésünk meghatározó részt a mátrai lignit adja, tavaly működött egy barnaszén-bányánk is. Importunkban az orosz, a cseh és a lengyel barna- és feketeszén a meghatározó. Ásványvagyon stratégiánk szerint a hazai szénre alapozott áramtermelés megkétszerezhető.
Mindenkinek az export a kiút
Az olcsó amerikai gáz a helyi bányavállalatoktól is új stratégiát követel. 2012-ben az amerikai bányák több mint egymilliárd tonna szenet adtak, ennek 81 százalékát az ország több mint 1400 széntüzelésű erőművében hasznosították. Ezzel a mintegy 800 millió tonnával viszont az ország áramtermelésének csak a 37 százalékát állították elő, míg a 2007-es arány még 50 százalékos volt. Az amerikai bányavállalatok 2000 és 2010 között a szenüknek az 5 százalékát exportálták, 2011-ben már 10, 2012-ben pedig 12 százalékát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.