Tankönyv helyett irodalom
Tankönyvek nélkül mindössze 9200 könyv jelent meg 16,8 millió példányzámban és 1835 darabos átlag példányszámban. A tankönyvekkel együtt számított könyvpiac 2012-ben alig haladta meg az 58 milliárd forintot, ugyanez az adat 2013-ban 59,6 milliárd forint volt, a növekedés így 2,75 százalékos.
„Több könyvet vettek az emberek.Örömteli, hogy öt év után megállt a piac zsugorodása, de a kiadók anyagi helyzete nem lett sokkal stabilabb. Ha egy regényből elfogy öt-tízezer darab, az már sikernek számít” – mondta lapunknak Zentai László, az MKKE igazgatója. Emlékeztetett: a közel tíz évig tartó könyvpiaci konjunktúra utolsó évében, 2008-ban még 67,6 milliárdos forgalmat összesíthettek. A közoktatási tankönyvek nélküli, szabadforgalmú könyvpiac 2013-ban 43,9 milliárd forint volt, ami 4,6 százalékos nominális forgalmi növekedést jelent.
Az elmúlt esztendő legfigyelemreméltóbb statisztikai fejleménye, hogy a több mint 15 és fél milliárdos közoktatási tankönyvkiadás adatainak mellőzésével a könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazatává a szépirodalom, pontosabban a fikciós művek kategóriája lett. Az ide sorolható művek tavalyi 13,7 milliárd bruttó forgalma a könyvpiac harmadát képviseli. „Ez káprázatos, nincs még egy ország Európában, ahol a fikciós könyvek ekkora népszerűségnek örvendenének” – fogalmazott Zentai László.
A meghatározó könyvkiadói ágazatok közül csak az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában tapasztalható 10 százalékos csökkenés, ami 14,7 milliárd forintos helyett mindössze 13,3 milliárd forintos forgalmat jelent.
Ennek magyarázata, hogy a felsőoktatási könyvpiac forgalmának bevallásakor a kiadók egy része azért sorolhatta át ide ismeretterjesztő művei forgalmának egy részét, mert míg a szakkönyvek és tudományos művek forgalma után kompenzációs reprográfiai díjban részesülnek, az ismeretterjesztő műveik eladása után nem.
"Egyáltalán nem meglepő, hisz az elmúlt években is a magyar könyvkiadás legdinamikusabban fejlődő ágazatának bizonyult, a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás iránti vásárlói érdeklődés tavaly is látványosan növekedett. Piaci részesedése immáron 23,6 százalék, 10,3 milliárd forint. A növekedés dinamizmusát jól mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a gyerekeket és a fiatalokat megszólító könyvek forgalma megduplázódott” – fogalmaz az MKKE. A legnagyobb növekedést a nem papíralapú, azaz az úgynevezett digitális könyvek és e-könyvek szegmense mutatta: 61 százalékos bővüléssel 535 millióról 862,7 millió forintra növekedett az ágazat forgalma.
Nem olvasunk regényeket
A Bookline.hu havi sikerlistáját jelenleg Ferenczi Krisztina: Narancsbőr című könyve vezeti, második a Zuschlag-könyv, a harmadik pedig Leiner Laura: Akkor szakítsunk című alkotása. Az első negyvenben csak Márai Sándor elbeszélései képviselik a szépirodalmat, ellenben a szórakoztató irodalom sztárszerzői több könyvvel is szerepelnek a listán. A Könyvfesztiválon is vélhetően ebből a kategóriából fogy majd a legtöbb példány. A Millenáris parkba 33 országból 64 ismert külföldi alkotót, illetve 446 magyar írót várnak. A díszvendég Törökország lesz. „A kortárs török irodalom jelentőségét mutatja, hogy az ország 2008-ban a frankfurti könyvvásár, 2010-ben a genfi, tavaly pedig a londoni könyves rendezvény díszvendége volt” – mondta Sakir Fakili, Törökország budapesti nagykövete.
