A tojás egészséges, de nem mindenkinek

A tojásra allergiás betegeknek fontos figyelniük arra is, hogy náluk – szerencsére csak ritkán – a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. Ez a keresztallergia. Hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy a szervezet, különösen ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük.

Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tüneteket, köhögést okozhat. A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, mely – különösen gyermekeknél – sokszor nem könnyű feladat. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Bevásárláskor mindig olvassák el az egyes ételek összetevőit is, a tojásfehérje jelenlétére utalnak a következők: albumin, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshelyettesítők és természetesen a tojáslikőr és a tojáshab. Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ezért az oltóanyagba kis mennyiségű tojásfehérje is bekerülhet. Ez allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomás-esést, fulladást, vagy még súlyosabb reakciót válthat ki. Ilyen oltások a sárgaláz elleni oltás és az influenza elleni oltások. Lassan egy évtizede más technológiával készül a 15 hónapos korban kötelező kanyaró-mumpsz-rózsahimló elleni védőoltás, tehát ezt tojás-allergiások is megkaphatják.

Szerencsére kinőhető

A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat, ez aztán fokozott óvatosságot kell hogy jelentsen a táplálkozásban, s a diéta szigorú betartását.