Kiszámolták: Százmilliárdokat hozott a háztartásoknak a rezsicsökkentés
A rezsiköltségeket nemzetközi összehasonlításban vizsgálva megállapítható, hogy a hatósági árcsökkentés előtt Magyarországon relatíve drága volt a háztartási energia – olvasható az idei konvergenciaprogramban. 2013 januárjában vette kezdetét a rezsicsökkentés, amelynek egyik fontos célja, hogy a magyar energiaárak az európai átlag közelébe kerüljenek a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint.
2013 júliusában az NGM által vizsgált európai fővárosok közül csak Bukarestben költötték a fogyasztók jövedelmük nagyobb részét rezsiköltségekre, mint Budapesten.
2013 januárja óta 10 százalékkal kerül kevesebbe a gáz, a villamos energia és a távfűtés, majd júliustól a szemétszállítás, a víz- és csatornadíjak, illetve a PB gáz lett olcsóbb, amit novemberben egy újabb 11,1 százalékos energiaár-csökkentés követett.
A harmadik rezsicsökkentés révén 2014 során három lépcsőben (április, szeptember, október) lesznek alacsonyabbak a gáz-, villamosenergia- és távhő-árak, emlékeztetett az NGM.
A rezsicsökkentés eredményeként a háztartások fogyasztásában hosszú idő óta először csökkent a lakásfenntartásra, illetve háztartási energiára fordított kiadások aránya, emelik ki.
Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva 2014 márciusában, a román fővároson kívül már Pozsonyban, Varsóban és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani az ott élők, mint a magyar lakosok.
Makrogazdasági szempontból különösen kedvező, hogy a lakossági energiaárak csökkentésének köszönhetően a családok 2014-ben 300 milliárd, 2015-től kezdődően pedig évente közel 340 milliárd forint kiadásától mentesülnek, ami fogyasztásuk élénkülését ösztönzi – számolta ki az NGM.
Arról viszont nem írnak, hogy az energiacégek növekvő terhei miatt az energiaipari beruházások az elmúlt években zuhantak, mint a kő.
