Komoly uniós csapás jöhet: az Európai Bizottság bíróság elé viszi Magyarországot az árrésstop miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot az árrésstop miatt – derült ki a bizottság friss közleményéből.
A bizottság álláspontja szerint az Orbán-kormány által bevezetett árrésstop sérti az uniós jogot, és aránytalanul sújtja a főként külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat. A testület szerint a szabályozás arra kényszeríti az érintett vállalkozásokat, hogy egyes termékeket veszteséggel értékesítsenek.
A Európai Bizottság szerdai közleménye emlékeztetett, hogy Magyarország 2025-ben két kormányrendelettel vezette be az árrésstopot. A 42/2025-ös kormányrendelet egyes élelmiszerek esetében legfeljebb 10 százalékban, míg a 93/2025-ös kormányrendelet meghatározott drogériai termékeknél 15 százalékban maximálta a beszerzési ár és az eladási ár közötti árrést.
A szabályozás emellett azt is előírta, hogy a kereskedők legalább akkora mennyiségben tartsák forgalomban az érintett termékeket, mint az intézkedések bevezetése előtt.
A bizottság szerint az árrésstop veszteséges értékesítésre kényszeríti a kereskedőket.
Brüsszel szerint a magyar szabályozás tévesen abból indul ki, hogy a beszerzési és az értékesítési ár közötti különbség teljes egészében a vállalkozások nyeresége. A bBizottság hangsúlyozza, hogy a kereskedőknek jelentős egyéb költségeik is vannak, például:
- munkabérek és járulékok,
- szállítás,
- raktározás,
- üzlethelyiségek fenntartása,
- adók.
A közlemény szerint
- az élelmiszer-kiskereskedelemben az átlagos árrés mintegy 30 százalék,
- a drogériák esetében pedig 35 százalék,
miközben a tényleges nyereséghányad jellemzően csak 3–4 százalék.
A bizottság úgy véli, hogy a maximált árrés és a kötelező készletszint együttes alkalmazása veszteséget okoz a már piacon működő vállalkozásoknak, miközben elriasztja az új piaci szereplőket a magyarországi belépéstől.
Így jutottunk idáig: Orbán Viktor bejelentésétől az uniós bíróságig vezetett az árrésstop története
Orbán Viktor 2025. február 26-i évértékelő beszédében bírálta a kereskedelmi láncokat az alapvető élelmiszerek árának emelkedése miatt.
A volt kormányfő akkor arra utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy egyezzen meg a kereskedőkkel az áremelkedések megfékezéséről, és jelezte: amennyiben ez nem sikerül, hatósági beavatkozás következik.
Az árrésstopot 2025 márciusában vezették be a nagy árbevételű kiskereskedelmi láncok részére, majd fokozoatosan terjesztette ki különböző termékek árazására. A szabályozás legfeljebb 10 százalékos árrést engedélyezett számos alapvető termék esetében.
Nem sokkal később az üzemanyagpiacon is rendkívüli intézkedésekre került sor. Az iráni konfliktus nyomán megugró világpiaci olajárak miatt a kabinet 2026. március 10-én bevezette az úgynevezett védett üzemanyagárakat. A rendelet a 95-ös benzin literenkénti árát 595 forintban, a gázolajét pedig 615 forintban maximálta.
A szabályozás egyik legfontosabb eleme a „nulla árrés” előírás volt. Ennek értelmében a védett áras üzemanyagok esetében a nagykereskedelmi ár nem haladhatta meg a kiskereskedelmi árat, vagyis a benzinkutak gyakorlatilag árrés nélkül értékesítették az érintett termékeket.
Az Orbán-kormány az intézkedéseket az infláció elleni küzdelemmel és a lakosság védelmével indokolta.
cikkünk frissül.
