Foniátria: figyeljük a jól hallható jeleket

Rekedt, fátyolos hang, állandó torokköszörülés, szárazságérzet a torokban. A hangképzési zavarok számtalan kellemetlen tünetet produkálhatnak, kezeletlen esetben pedig szervi elváltozásokat, vagy a hang elvesztését is okozhatják. A hangképzés zavarai nagymértékben befolyásolják az egyén mindennapi tevékenységeit, kommunikációját.

A hangképzés zavarai korlátozhatják a társadalmi érintkezést, gátolhatják akár a foglalkozás gyakorlását, ezáltal hatással vannak az egész ember személyiségére. Ezért komolyan kell venni a hangképzési rendellenességeket.

A foniátria az a fül-orr-gégészetre épülő tudomány, amely a hangképzés élettanával, kórtanával, a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Határterületi tudomány, mely a fül-orr-gégész foniáteren kívül a belgyógyász, a gyermekgyógyász, a neurológus, az audiológus, a logopédus, a pszichológus, a stomatológus és a gyógypedagógusok közös munkáját igényli. A leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egyéneknél a hangszínben, a hangtartásban, a hangmagasságban és a hangerőben illetve annak fokozásában észlelt változások esetén a foniáter segíthet a panaszok kezelésében.

Ne várjuk meg, amíg hangunk szinte használhatatlanná válik a mindennapi kommunikációban és választott hivatásukban! Ne tartsuk „helyesnek”, ha egy kisgyermek egy mély hangú felnőtt hangján szólal meg, hanem tegyünk közös erőfeszítéseket annak érdekében, hogy szépen csengő, tiszta hangú felnőtté váljon.

Rendellenes hangképzés

A hangképzési zavarokat két nagy csoportba oszthatók: az organikus (szervi) eredetűekre, illetve a funkcionális hangképzési zavarokra. Utóbbi esetben különösebb szervi baj nem indokolja, miért rekedt és fénytelen valakinek a hangja. Foniáter szakorvos segíthet a társadalmi érvényesülést is akadályozó jelenségen.