Őrült jóslat érkezett: ha ez igaz, simán visszajöhet a 480 forintos benzinár Magyarországon – "Az OPEC a túléléséért küzd"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz iráni háború nemcsak az olajpiacot rázta meg, hanem felszínre hozta az OPEC-en belüli, régóta húzódó feszültségeket is. A Perzsa-öböl térségében újrainduló szállítások után több tagország jelentősen növelné kitermelését, ám Szaúd-Arábia óvatosabb megközelítést sürget, ami már az OPEC egységét veszélyezteti – írja a CNN online felületén.
Egyre nagyobb a feszültség az OPEC-en belül a kitermelési kvóták miatt
A lap felidézi, hogy a háború idején Irán lezárta a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok pedig blokád alá vonta a térséget. A világ olajellátásának mintegy ötöde rekedt a szorosban, ezért Iraknak, Kuvaitnak és Iránnak jelentősen vissza kellett fognia termelését. Irak kitermelése például a tavaszi napi 4,5 millió hordóról alig több mint egymillió hordóra esett vissza.
Azonban a hajóforgalom fokozatos helyreállásával ismét napirendre kerültek az OPEC-en belüli termelési kvóták.
Bagdad napi ötmillió hordós kitermelési engedélyt szeretne, hosszabb távon pedig hétmillió hordóra emelné a termelést.
Az iraki olajminiszter szerint az ország akár az OPEC-tagságát is felülvizsgálhatja, ha nem kap nagyobb mozgásteret.
A helyzetet tovább élezi, hogy az Egyesült Arab Emírségek áprilisban már kilépett a szervezetből, ami újabb figyelmeztetés arra, hogy a szervezeten belüli érdekellentétek erősödnek.
Rijád számára kisebb volt a háború okozta veszteség, mivel az ország a Hormuzi-szoros megkerülésével, a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe vezető csővezetékeken keresztül továbbra is képes volt exportálni olajának jelentős részét.
Ennek köszönhetően a szaúdi termelés kevesebb mint 40 százalékkal csökkent, miközben Irakban és Kuvaitban ennél jóval nagyobb volt a visszaesés.
A szaúdi vezetés ezért nem érdekelt egy gyors termelésbővítésben, hiszen a globális kereslet még nem állt helyre, így a túl nagy kínálat könnyen lenyomhatná az árakat, ami az exportőrök bevételeit is csökkentené.
Ennek megfelelően az OPEC+ a hétvégén mindössze napi 188 ezer hordóval emelte a kitermelési célját, ez már az ötödik egymást követő, mérsékelt növelés március óta.
Szaud-Arábia akár árháborút is kirobbanthat
Az elemzők szerint a következő hónapokban egyszerre jelenhet meg a piacon a háború alatt feltorlódott készlet és az emelkedő OPEC-termelés. A kereslet eközben továbbra is visszafogott, különösen Európában és Kínában, ahol az elektrifikáció felgyorsulása a jövőben egyébként is tartósan mérsékelheti az olajfelhasználást.
Bár
- az Egyesült Államok
- és Kína
stratégiai készletei jelentősen csökkentek, azok feltöltése várhatóan inkább 2027-ben gyorsulhat fel, adddig azonban a piacon könnyen túlkínálat alakulhat ki.
A Capital Economics becslése szerint 2027-ben akár 60 dollárra is csökkenhet a Brent olaj hordónkénti ára, 2028-ban pedig az 50 dolláros szint sem kizárt.
Az OPEC számára a legnagyobb kihívást most az jelenti, hogy egyszerre őrizze meg tagjai együttműködését és stabilizálja az olajárakat. Irak egyre határozottabban követel magasabb kvótát, miközben Szaúd-Arábia a piac egyensúlyát tartaná szem előtt.
Egyes szakértők szerint Rijád végső eszközként akár jelentősen is növelhetné saját kitermelését, ami olyan árháborút indíthatna el, amelyben az olaj ára akár 40 dollár közelébe is süllyedhet.
Ezt a forgatókönyvet elsősorban a jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkező Szaúd-Arábia tudná tartósan elviselni, miközben a többi rivális exportőr komoly nyomás alá kerülne.
Az iráni háborút követő hónapok így nemcsak az olajpiac irányát határozhatják meg, de az OPEC közel hetvenéves működésének jövőjét is kockára tehetik.
