Bemutatjuk Magyar Péter nagy bűvésztrükkjét: így lesz az ígéretcunamiból megszorítás és osztogatás a költségvetésben egy füst alatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVilágvége hangulatú Facebook videóval jelentkezett egy hete a miniszterelnök. Magyar Péter a három napos kihelyezett informális kormányülés után tartott első megnyilvánulásában egészen drámai képet festett magyar költségvetésről, amivel egy újabb indokot talált, hogyan rúgjon bele az előző kabinetbe.
Bemutatjuk Magyar Péter nagy bűvésztrükkjét: így lesz a költségvetésben osztogatás és megszorítás egy füst alatt
Magyar Péter szerint ugyanis köszönőviszonyban sincsenek a költségvetési hiányszámok azzal, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált.
A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számol
– mondta a videóban Magyar Péter, aki rámutatott arra is, hogy a költségvetés átvilágítása után azt látják, hogy a 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet. Az újdonsült kormányfő egyenesen Gyurcsány Ferenchez hasonlította Orbán Viktort, amiért szerinte ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy korábban a szocialista miniszterelnök.
Bármennyire is meglepő, de a miniszterelnök egyszerre ágyazott meg a felfokozott választói elvárások hűtésének, illetve a költségvetési hiány elengedésének is. Az ugyanis aligha hihető, hogy a költségvetés számainak átfésülése után Kármán András pénzügyminiszter talál majd több száz milliárd forintot, amit a kampányban elhangzott ígéretekre költhet el tetszése szerint a kormány. A mohácsi Duna-híd építésének vagy a koncessziók felülvizsgálata ilyen próbálkozás,
de erősen kétséges, hogy ezekből hirtelen annyi forrás szabadulna fel, amit a választási ígéretek teljesítésére el tudnának költeni.
Márpedig a választások előtt Magyar Péter egyáltalán nem fukarkodott az ígéretekkel. A jóléti ellátórendszerek forrásbevonása mellett szinte minden társadalmi csoportnak kilátásba helyezett valamilyen plusz juttatást vagy adókedvezményt. A vállalások között szerepelt a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése, a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás, a 9 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetése, a szociális dolgozók béremelése, a családi pótlék azonnali megduplázása, a nyugdíjasoknak járó 200 ezer forintos SZÉP-kártya, valamint az egészségügynek évente juttatandó plusz 500 milliárd forint. Ezeknek az intézkedéseknek az összesített számlája alsó hangon is megközelítheti a kétezer milliárd forintot, amelyből már az első évben is legalább 400–500 milliárd forint terhelné a költségvetést.
Ugyanakkor ezek egy részéből a miniszterelnök lényegében kifarolt a múlt héten.
Csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy augusztustól két részletben fizet az állam iskolakezdési támogatást, amit összesen 400 ezer rászoruló gyermek kaphat meg év végéig.
A bejelentés azonban sokaknak okozott csalódást, ugyanis a kampányban még 700 ezer gyerekről beszélt a kormányfő, és szó sem volt arról, hogy a második havi részletet később, és utalvány formájában kapják meg az érintettek.
Magyarországon nagyságrendileg 1,2 millió iskolás korú gyermek van, tehát harmaduknak jár majd csak a juttatás, közülük is csak azoknak a családoknak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, egyszülősek, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, továbbá a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket nevelő családoknak.
Majd ezek után jött Kármán András pénzügyminiszter pénteken, aki a Magyar Hangnak adott interjújában azt mondta, hogy idén már nem nyúlnak az adótörvényekhez, mivel az adórendszer átalakítását szerinte év közben nem lenne célszerű végrehajtani.
Ezzel tehát beismerte, hogy legkorábban jövő januárban élesedhet az áfa és szja-csökkentés, ahogy a kibővített kata-ra is hónapok kell még várni.
De az is kiderült a mút héten, hogy a családi pótlék azonnali megduplázásából sem lesz semmi. Magyar Pétert az újságírók kérdeztek az ígéretéről, amit azzal hárította el, hogy a költségvetési hatása jelentős, az intézkedés mintegy 300 milliárd forintos többletkiadást jelentene, ezért a kampányban tett vállalások megvalósítása fokozatosan történhet meg.
Kifeszített költségvetésben kell lavíroznia Magyarnak
Mindenesetre abban igaza van a miniszterelnöknek, hogy a költségvetés nincsen túl jó állapotban, a covid óta minden évben magasabb volt a hiány 3 százaléknál. A vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés és a költségvetési impulzusok miatt évközben kellett rendre korrigálnia a költségvetésben. Tavaly is a GDP 4,7 százaléka volt a deficit, amit az idén tartani tervezett a leköszönő Orbán-kormány, ám ennek esélye csökkent, miután az év eleji jövedelemnövelő intézkedések megtették a hatásukat.
Április végén már 3849,8 forintnál járt a halmozott hiány, ami az eredeti hiánycél 90, de a módosított hiánycél 70,7 százaléka volt. Bár a költségvetés a covid óta rendre fejnehéz, azaz a nyári hónapoktól ellaposodik a hiánypálya, így is okkal feltételezhető, hogy ha meg is nyerte volna a választást a Fidesz, idén sem maradt volna el a korrekció. Annál is inkább, mert a Központi Statisztikai Hivatal múlt heti adatai szerint az első negyedévben a GDP 9 százalékát állt a a kormányzati szektor hiánya.
Döntött a Tisza-kormány: brutális hitelt vesz fel Magyarország az uniós pénzek miatt – ezt tudjuk most az új eurókötvényekről
Két új eurókötvény kibocsátását tervezi a magyar állam, vélhetően az uniós forrásokhoz kapcsolódó projektek előfinanszírozásához. A kötvénykibocsátással több milliárd euró forráshoz juthat Magyarország. Bővebben>>>
Ebben a kifeszített helyzetben vette át a kassza kulcsát Magyar Péter, tehát ha helyet akar csinálni az ígéreteinek, akkor három lehetősége van:
- vagy elengedi a hiányt, és jócskán eltávolodunk a 6 százaléktól, 8 százalék fölé kőszik a hiányráta, aminek órási ára lesz későbbiekben,
- vagy megszorít és nem hatja végre a kampányígéreteit, ebben az esetben a politikai kára még nagyobb lesz
- illetve a kettő ötvözete, azaz egyszerre engedi el a hiányt és veszi el az Orbán-kormány szent teheneit, azaz megszorít.
Vélhetően ez utóbbi megoldásra eshet a választása, tulajdonképpen ezt a politikai logika is indokolná. Az már más kérdés, hogy a kampány során többször ígéretet tett arra, hogy nem fogja megnyirbálni az Orbán-kabinet jóléti intézkedéseit. Pedig vannak egyértelműen erre utaló jelek.
Lassanként levághatja az Orbán-kormány szent teheneit
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy ha takarékoskodni akar a Tisza-kormány, akkor bőven talál olyan kiadást, amit vissza lehet nyesni. Szerinte csak találgatni lehet, hogy pontosan mihez nyúlhat hozzá a kabinet, mindenesetre tény, egyik napról a másikra vezette ki a Széchenyi Kártya 3 százalékos likviditási hitelét. De nem volt szerencsés a vidéki otthonfelújítási program se, aminél a június 30-i határidőt nem hosszabbította meg a kormány.
A legfájóbb döntés azonban sokak számára csak ezt követően jöhet. Pénzügyi szolgáltatóktól származó információink szerint van olyan bank Magyarországon, amely arra készül, hogy hónapokon belül kivezeti az Otthon Start Programot a Tisza-kormány. Bár a Portfolionak név nélkül nyilatkozó, de magas beosztásban dolgozó pénzintézeti szakemberek erre nem számítanak,
de arra igen, hogy már rövidtávon olyan új szabályok léphetnek életbe, amelyek magyarok tömegeit zárhatnák ki a lehetőségből.
Pedig rendkívül népszerűségnek örvend a vásárlók körében a hitelkonstukrció. Április végég a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1350 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek meg a bankok, amiből 38 488 lakást vásároltak vagy építettek fel. Ezzel az új lakáshiteleknek nagyjából háromnegyedét már az Otthon Start adja, tehát a kormányzati döntés a program jövőjére az egész piacra hatással lehet.
Az igazi kérdés, hogy mi lesz még a 14. havi nyugdíj következő, egy heti részével, illetve a 2 gyermekes anyák szja-mentességével. Jövőre ugyanis már a 40 és 50 közötti anyák jönnének sorban, akik mentesülhetnek Magyarországon a szja megfizetése alól.
Lépésről lépésre
Regős Gábor úgy látja, hogy az első negyedév laza fiskális politikája alapján azonban egyértelmű, hogy az 5 százalékos hiány nem tartható.
Amire szerinte számítani lehet, az egy közepesen feszes gazdálkodás esetén a GDP 6,5-7 százalékának megfelelő deficit.
A hitelminősítő intézetek is az elmúlt másfél hónapban ezt a szintet lőtték be, legutóbb a Fich Ratings azt jósolta, hogy a a GDP 6,4 százalékára emelkedik 2026-ban a defecit.
„Ez a hiány semmiképpen sem tekinthető alacsonynak, de a piac ezt még tolerálja, tekintettel az előző kormány hagyatékára. Persze a piac akkor tudja ezt tolerálni, ha azt látja, hogy az új kormány szigorúbb költségvetési politikát folytat. Ha nagyobb költekezés következne be az a túlzott deficit eljárás továbbléptetését és a hitelminősítők általi leminősítést vonná maga után” – vélekedett a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A nagyobb talány a jövő évi hiány. A kormány fontos célkitűzése az euró bevezetése és az ehhez kapcsolódó maastrichti kritériumok teljesítésének kényszere, azaz a 3 százalékos hiány elérése.
Ezt a célt fokozatosan lehet elérni, egy jelentős hiánycsökkentés sokkot okozna a gazdaságnak, azaz lépésről lépésre kell haladni
– mondja Regős, hozzátéve, hogy a hiány lefaragása persze akkor a legkönnyebb, ha közben a gazdaság növekszik, hiszen ez növeli a bevételi oldalt. Ami tehát a fő kérdés lesz, hogy az új kormány milyen egyensúlyt talál majd a hiánycsökkenés és a választási ígéretek teljesítése között. Alapvetően tehát jövőre egy az ideinél kisebb, 5,5 és 6 százalék közötti hiányra számítok, azaz a 3 százalék még messze lesz, de sokkszerű szigorítás sem éri majd a gazdaságot.
