Készpénzfüggőek a nyaraló magyarok
Idén a hazai lakosság 46 százaléka tervez üdülést. A Budapest Bank felméréséből az is kiderült: a nyaralást tervezők 79 százaléka júliusban vagy augusztusban utazik el, és átlagosan nyolc napot szán a pihenésre. A legtöbben a fiatalabb, 18-29 éves korosztályból (57 százalék), a legkevesebben a 40-49 évesek közül (33 százalék) vakációznak. A nyaralók 80 százaléka családostól, egy háztartásból átlagosan 2-3 fővel utazik.
A felmérés szerint a többség belföldi utazási célpontot választ: 36 százalék nyaral a Balatonnál, míg 51 százalék más hazai helyen tölti a szabadságát. Európai tengerpartra idén a vakációzók 16 százaléka jut el, és nagyjából ugyanennyien mennek egyéb európai helyre. Európán kívülre mindössze 5 százalék tervez utazást.
A nyaralásra a családok átlagosan 118 ezer forintot szánnak. Egynegyedük 50 ezer forint alatti összegből gazdálkodik, minden második válaszadó pedig 50 és 150 ezer forintot költ a nyári pihenés alatt.
A felmerült költségeket a nyaralók 69 százaléka előre spórolt pénzből fedezi. Azok, akiknek van tartalékuk, jellemzően az üdülés felét tudják ebből finanszírozni. A nyaralók 34 százaléka mondta, hogy a kiadásokat az aktuális havi bevételekből fedezi, 22 százalékuk pedig a SZÉP-kártyán lévő összegből igyekszik kigazdálkodni a vakációt. Banki kölcsönt 6 százalék vesz igénybe – leggyakrabban a hitelkártya-keretet használják erre a célra (4 százalék).
Noha a nyaralás alatt a túl sok készpénz számos probléma forrása lehet – elveszítjük, ellopják, netán túlköltekezésre ösztönöz –, a vakációzók többsége mégis ezt a fizetési módot részesíti előnyben. Az utazásért, a szállásért, étkezésért, belépőjegyekért és a nyaralás alatt felmerülő egyéb kiadásokért 68 százalékban készpénzzel, 18 százalékban bankkártyával fizetnek.
