Kísérleti jelleggel, a közmunkaprogram részeként kezdték el Füzesgyarmaton termeszteni a sztíviát, 20 ezer palántát ültettek el a napokban. A Dél-Amerikában őshonos jázminpakóca természetes édesítőszer, a 21. század cukraként emlegetik. Noha nem bizonyíto

– Újiráz katolikus plébánosának, dr. Dénes Zoltánnak

– aki a Debreceni Egyetemen oktat – köszönhetően került az önkormányzat kapcsolatba Balogh János termelővel, a Stevia Product Europe Kft. képviselőjével. Mint kiderült, a felsőoktatási intézményben komoly kutatások zajlottak a sztíviával kapcsolatban – fogalmazott Bere Károly, Füzesgyarmat polgármestere.

Elmondta: egy próbaültetvényt hoztak létre a közmunkaprogram keretén belül, ennek egy kisebb részét a polgármesteri hivatal mögötti területen alakították ki. Összesen

20 ezer tő érkezett a városba pár héttel ezelőtt, ezeket már mind elültették, most pedig gondozzák. Mintegy tucatnyian foglalkoznak a növényekkel nap mint nap.

– Gyomlálni kell folyamatosan – osztották meg a közmunkások, akik meg is kóstolták már a növény levelét – állítólag édes –, miközben Bere Károly is szemügyre vette a munkát. Hozzátette, a mostaninál

lényegesen nagyobbra nő majd a sztívia. A vágás után szárítani kell, majd leőrölni, úgy lehet hasznosítani édesítőszerként. Nemcsak édesítőként, hanem máshogy is, mivel a városvezető szerint kiváló élettani hatásokkal is bír.

Ennél részletesebben is beszámolt a növénnyel kapcsolatban Balogh János termelő. A sztívia – más néven jázminpakóca, édesfű – Dél-Amerikában őshonos, de Délkelet-Ázsiában is foglalkoznak a termesztésével, és a 21. század cukraként emlegetik. Állítása szerint egyes érdekek miatt az Európai Unió sokáig nem engedélyezte a növény édesítőszerként való használatát, 2011-ben végül mégis rábólintott.

– A levelének az ízhatása azonos mennyiségű cukorhoz képest háromszázszor erősebb, lassabban alakul ki és tovább tart. Nagyobb mennyiségben fogyasztva kesernyés utóíz alakul ki – folytatta a szakember, aki kitért arra is, hogy a Debreceni Egyetemmel együttműködve kutatták, tesztelték a növényt, sok mindenre fényt derítettek.

Mint fogalmazott, nem magról, hanem egy törzsállományból kell szaporítani, és mivel a kártevők nem okoznak benne pusztítást, vegyszert sem kell használni, gyakorlatilag biónak tekinthető. Július végén, augusztus elején lehet már aratni is, erre is kidolgoztak egy speciális, részben kézi gépet. A friss hajtásokat a betakarítás után szárítani kell, aztán pedig az őrleményt édesítéshez lehet felhasználni.

– Édes és egészséges növényként kell egyelőre számon tartani, nem pedig gyógynövényként, mivel még nem bizonyítottak a jótékony hatásai – tette hozzá Balogh János. Kiemelte azonban, hogy egyelőre úgy fest, a vérnyomás- és vércukorszintet szabályozza, baktérium-, vírus- és gombaölő hatása is van. Mivel nincs kalóriatartalma, ezért a cukorbetegek számára is alkalmas.

A szakember egy saját példát említve kifejtette, hogy vélhetően a sebekre is kiváló a növény. Csontig hatolóan megvágta magát egy késsel szalonna szeletelése közben. A mély sebbe beletette az őrleményt, mely szinte egy percen belül „összehúzta” azt, és néhány napon belül már egybefüggő bőrfelület zárta le a keletkezett sebet.

Balogh János szerint nemzetgazdasági érdek is, hogy többen termesszenek sztíviát Magyarországon, aminek lendületet adhat, hogy egy három határon átnyúló egyesületet hoznak létre. Úgy véli: félhektárnyi termőterületen egy munkahelyet lehetne létesíteni, és mivel szükség van a palánták előállítására, üvegházak, fóliasátrak is kellenek majd. Állítása szerint az édesítőszer megfizethető is, nem sokkal drágább a cukornál.