Megvan a tiszafüredi lépfene forrása?
A terület azt követően került a hatóságok látókörébe a lépfene megbetegedések lehetséges forrásaként, hogy lépfenéhez hasonló tünetekkel hullott el két állat a fertőzött állományhoz közel eső két húshasznú szarvasmarha telepen. A járványügyi nyomozás kiderítette: az esetek között a kapcsolódási pont a közeli nádas, melyen az érintett állatok áthaladtak – áll a közleményben.
A hivatal tájékoztatása szerint a nádas környékére a hatóságok legeltetési tilalmat rendeltek el, valamint – a további megbetegedések megelőzése érdekében – az országos főállatorvos kiterjesztette a megelőző vakcinázás területét.
A laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak, a hatóságok a legelő állatokat helyi zárlat alá helyezték. Ezekből az állományokból az utóbbi hetekben nem történt kiszállítás – hangsúlyozza a közlemény, hozzátéve, hogy a nádasban tartózkodás önmagában nem jelent humán-egészségügyi kockázatot.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kéri azokat az állattartókat, akik szintén áthajtották állataikat a területen és megbetegedés tüneteit észlelik állományukban, hogy haladéktalanul értesítsék a helyi állategészségügyi szolgálat szakembereit.
A tájékoztatás alapján lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány és ivóvíz útján fertőződnek. Mivel a fertőzött állatból származó spórák a talajban évtizedekig élhetnek, rendkívül fontos, hogy a gazdák az állategészségügyi szabályoknak megfelelően kezeljék az állati hulladékokat, kizárva annak lehetőségét, hogy azok a környezetbe kerülhessenek – hívja fel a figyelmet a Nébih.
