Zöld a jövő őssejtje

Több mint 4500 letöltésnél tart, ezzel a legolvasottabb dolgozatok között van az a tudományos közlemény, amelyet tavaly jelentettek meg az általuk a jövő őssejtjének nevezett „Green cellről” magyar kutatók. A Genetics and Epigenetics című rangos tudományos világlapban írták le először, az óta pedig több világkongresszuson ismertették az úgynevezett xenohibridnek az előállítási technológiáját. A Seffer-Koller munkacsoport (Seffer István, Németh Zoltán, Hoffmann Gyula, Matics Róbert, Seffer A. Gergely, Koller Ákos) a növényi és állati sejtek eddig feltáratlan epigenetikus szabályozó mechanizmusait tárta fel.

Egy alapjaiban új, forradalmi módszert dolgoztunk ki – mondja Seffer István -, amely a növényi és állati sejtek eddig feltáratlan epigenetikus szabályozó mechanizmusain alapul. A teória szerint a növényi sejtek genetikai mechanizmusa képes felülírni az emlős génomot. Mivel a zöld sejt előállításához nincs szükség embrionális vagy szöveti őssejtekre, várhatóan az őssejtekkel kapcsolatos etikai aggályokat is eloszlatja. A valódi őssejt egyszerűen minden élőlény, növény, állat és ember közös őseként fogalmazható meg – magyarázza a kutatócsoport vezetője, az ismert plasztikai sebész, akinek meggyőződése, hogy a biotechnológia – így az őssejt-kezelés - a jövő tudománya, amely mindent felül fog írni és mindennél fontosabb lesz.

A felfedezés tudományos jelentősége csak prognosztizálható, de alkalmazható modell az alapkutatásokhoz, megoldást jelenthet a különböző fehérjetípusok előállításában, olyan molekularendszerek létrehozásában, amelyek az adaptációt segítik, így végeredményben akár a globális élelmezési problémák megoldásában is. De új utakat nyithat a gyógyításban, mivel általa az antigén-mentes szövet- és szervelőállítás is lehetséges.

Mindez ugyanakkor jelenleg „csupán” hipotézis, jóllehet Seffer István meggyőződése, hogy már az általuk feltárt új összefüggések is egyértelműen bizonyítják, hogy minden, amit eddig a génekről tudni véltünk, az nem úgy van. A gének nemhogy nem szabályozzák a sejt működését, de ha nincs külső hatás, nem csinálnak semmit. Csupán egy kódrendszert tartalmaznak, amely külső hatásokra nyit és zár. Tehát nem determinálják például a gének a betegségeket sem, csak a külső hatásokra reagálnak megbetegedéssel. A külső hatások közül pedig a kutató az egyik legfontosabbnak a stresszt, illetve azokat a bioelektromos szignálokat, hullámokat tartja, amelyeket az agyunk és a szívünk kibocsát. „Ezért veszélyesek a negatív érzelmek, gondolatok, és ezért is érdemes komolyan elgondolkodnunk azon, miért világelső Magyarország számos súlyos betegségben” – mondja. Seffer István bizonyos abban, hogy kutatási eredményük új kaput nyitott, új dimenziót nyitott a tudományban, amely véleménye szerint egész világunkkal együtt radikális változás előtt áll. „Akár akarjuk, akár nem, ez nagyon hamar be fog következni. A fejlődés, a változás megállíthatatlan” – állítja.

Kalandorok kíméljenek!

Nem kellene több, csupán egy-két év, hogy a magyar kutatók bizonyíthassák az elméletüket, és a zöld sejttel kapcsolatos hipotézisből valóság legyen. Azonban csak a személyi-tárgyi feltételek előteremtése minimum harminc millió forintba kerül, és ezt már nem tudják saját forrásból megfinanszírozni. Mint Seffer István megjegyezte, „több tucat kalandor, szélhámos érdeklődött a kutatásunk iránt, de komolyan csak két európai biotechnológiai hátterű cég ajánlata vehető. Nagyon jó lenne azonban, ha ez a Magyarországon keletkezett szellemi termék nem másutt hasznosulna, és nem mások profitálnának belőle” – teszi hozzá.