Új hajtóművek a felszálláshoz: ezek gyújthatják be a gazdaság rakétáit idén – az indítókulcs már megvan

Hogy teljesített a magyar gazdaság 2025-ben, és mi várható 2026-ban? – erre a kérdésre kereste a választ sajtóeseményén az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A háttérbeszélgetésen mérleget vont és ismertette a kormányzati várakozásokat Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője is.

A rendezvényen kiderült, Magyarország gazdaságát leginkább a háború és a német gazdaság gyengélkedése fogja vissza, de így is 2-3 százalékos GDP-növekedés várható idén. A bővülést az első fél évben a fogyasztás, a másodikban a beruházások hajthatják. Emellett az új gazdaságpolitika alappillérei a kedvezményes hitelek, valamint az európai szinten is rekordmértékű adócsökkentések. Az idei várakozások szerint az intézkedéseknek köszönhetően tovább csökkenhet az infláció, ezzel együtt folytatódhat a reálbérek növekedése, és elérheti a 4-6 százalékot.

– kezdte az egyik legfontosabb gazdasági mutatóval 2026 értékelését Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése megerősítette: a fogyasztásnak már 2025-ben is jelentős szerepe volt a magyar gazdaság teljesítményében, hiszen az első három negyedévben 2,6 százalékos növekedést mutatott, a GDP 0,3 százalékos éves növekedéséhez pedig 1,5 százalékponttal járult hozzá. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója ismertette, hogy az intézményi várakozásokkal összhangban saját számításaik szerint idén 2–3 százalék között alakulhat a GDP-növekedés.

A német nehézségek betettek a magyar gazdaságnak is

– magyarázta ezzel kapcsolatosan Palóc André. Rámutatott, hogy Németország 2023 óta recesszióban van, beszédes, hogy tavaly 17 ezernél több német vállalat ment csődbe, amire húsz éve nem volt példa. 

– sorolta a problémákat. Mint mondta, ez azért jelent súlyos gondot Magyarországnak is, mert Németország messze a legfontosabb gazdasági partnerünk, az oda irányuló exportunk közel harmadát az autókhoz köthető termékek képezik, vagyis a magyar járműipar teljesítménye erősen együtt mozog a gyengélkedő német járműiparéval. Mit lehet ez ellen tenni?

„Európai szinten is rekordmértékű adócsökkentést indítottunk, illetve kedvező, 3 százalékos hitelt nyújtunk” – mutatott rá a gazdaságpolitika új, legfontosabb pilléreire. Az intézkedések egyrészt a családokat, másrészt a vállalatokat célozzák, fő elemei a családok esetében:

• Reálbér-növekedés fenntartása: célzott béremelések, alacsony infláció
• Otthonteremtés: Otthon Start program, közszolgálati dolgozók támogatása
• Nyugdíjasok jövedelmének növelése: 14. havi nyugdíj
• Adócsökkentés: édesanyák szja-mentessége

A vállalatokra kiterjedő támogatások:

• Kkv-k támogatása: fix 3 százalékos, kedvező hitel
• Adócsökkentés: tizenegy pontos adócsökkentési csomag
• AI támogatása: az AI-startupokra létrehozott tőkealap indítása
• Kkv-kat segítő intézkedések: fogyasztóvédelmi intézkedéscsomag

Palóc André tájékoztatása szerint a számok eddig igazolják az irányt: a 3 százalékos kedvezményes hitel iránt már ezermilliárd forintot közelíti meg az igény, 500 milliárdot pedig már ki is fizettek.

Pásztor Szabolcs a pozitív fejlemények között említette még az amerikai–magyar pénzügyi védőpajzsot, amely egyértelmű üzenet a külső szereplők számára: 

Emlékeztetett, ennek hatása azonnal érezhető volt a forint árfolyamán, ami aztán az inflációra is jótékonyan hatott. Újságírói kérdésre Palóc André világossá tette: a politikai döntés az amerikai pénzügyi védőpajzsról megszületett, mindössze ennek technikai megvalósítása vár kidolgozásra. Hangsúlyozta, az üzenet a lényeg, amit a piacok azonnal meg is értettek: nem éri meg a forint ellen spekulálni.

Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a fogyasztói bizalmi index mutatja meg, hogyan látják a családok a gazdasági helyzetük alakulását, ebben jelentős előrelépés van még a kormánnyal kritikus gazdaságkutató, a GKI adatai szerint is. Hozzátette: a vállalati mutató javulása jelzi az elindított adócsökkentési programok hatását.

Infláció és reálbérek

Az év további kiemelt témái az infláció és reálbérek alakulása. Erdélyi Dóra ismertette az Oeconomus ezzel kapcsolatos várakozásait, miszerint az áremelkedés 2026 első felében tovább lassulhat, akár a 3 százalék alá is benézhet. Ezzel kapcsolatban Palóc André kiemelte: az inflációt a kormány erővel fékezte meg, az árréscsökkentés 

Az Oeconomus kutatási igazgatóhelyettese elmondta, a munkaerőpiacon ugyancsak pozitív folyamatok indultak meg, az extrém feszesség valamelyest enyhült. Ráadásul több nagy beruházás termőre fordul, aminek a munkaerőpiacra is lesz hatása. Az esetleges kihívásokra pedig a kormányzat például a munkaerőpiac peremén lévők, diákok, nyugdíjasok, gyed mellett dolgozó anyukák, megváltozott munkaképességűek bevonásával készül.

Aki akar és képes dolgozni, tehát talál majd munkát. Palóc André hangsúlyozta, ez ugyan természetesnek tűnhet, valójában korántsem az, sokat kell tenni érte. Példaként említette 

• Spanyolországot, ahol 10 százalék körüli, 
• Görögországot, ahol 9 százalék feletti a munkanélküliség. Ráadásul, mint kiemelte, 

A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője kiemelte, valótlan állítás, hogy a gazdagoknak kedveznének, ugyanis adatok bizonyítják: a legalacsonyabb bérek nőttek a legnagyobb mértékben, utána a középosztály tapasztalhatta a legjelentősebb bérnövekedést.

Erdélyi Dóra hozzátette, összehasonlításukban régiós alapon is a magyar reálbér nőtt a legtöbbet. A 2026-os várakozásokat illetően elmondta, 8-10 százalék körül nőhetnek a keresetek, így a reálbérek legalább 4-6 százalékkal emelkedhetnek.

• 2026-ban a minimálbér 11 százalékkal (322 800 forint bruttó), 
• a garantált bérminimum 7 százalékkal (373 200 forint) emelkedett, infláció feletti szinten, mely a reálbérek további növekedését hozza magával idén, várhatóan 4-6 százalékkal. 
• A kkv-k állami támogatása segíti a béremelések kigazdálkodását, 
• az átlagos nominális béremelkedés 8-10 százalék körül várható, 
• az állami szférában 15 százalékos fejlesztések és fegyverpénz-kifizetés mellett.