A portál értékét az Andreessen Horowitz kockázatitőke-befektető cég 800 millió dollárra becsülte – és mellesleg ezt megfejelte 50 millió dollárral. (Összehasonlításképp: tavaly Jeff Bezos, az Amazon alapítója 250 millió dollárt fizetett a Washington Postért).
A célja éppen a minőségibb tartalom előállítása, ami rá is fér a cégre, egy hónapja ugyanis kénytelen volt megválni egyik neves szerkesztőjétől, miután kiderült, több tucat cikkében szóról szóra vett át mondatokat másoktól. A pénzt elsősorban a videotartalmak erősítésére, illetve a hirdetési tevékenység összefogására szánja a cég, amelynek alapítója, Jonah Peretti a Financial Timesnak kiemelte: a technikai innováció is elkerülhetetlen, hiszen az elmúlt évtizedben alaposan megváltoztak az olvasási szokások. Peretti volt az egyik alapítója a Huffington Postnak is, amely hírblogokon keresztül hódította meg a világot, és tanította meg az olvasóknak azt, hogy a korábban internetes naplónak számító médium lehet hírforrás is. A Buzzfeed pedig a korábban elektronikus levelekkel terjedő kép- vicc és egyéb gyűjteményeket terelte egybe, sikerét pedig nagyban annak köszönheti, hogy ezeket a közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Pinterest) felhasználói előszeretettel osztják meg: a Buzzfeed forgalmának háromnegyede ezeken az oldalakon keresztül zajlik. És ennek a tartalomnak a jelentős része nem hírekből, hanem cuki szőrös emlősök képeiből áll.
Médiaelemzők egyetértenek abban: a Buzzfeed sikere jelzi azt, hogy az egyedi tartalomnál fontosabb tényezővé válik az, hol, hogyan terjesztik. Vagyis a közösségi oldalakon és a mobiltelefonjukon élő, elsősorban fiatal olvasók megnyerése a cél. Nem véletlen, hogy a Buzzfeed szerzői közül nem azok kapnak prémiumot, akiknek a cikkeit a legtöbben olvassák, hanem azok, akiknek a cikkeit a legtöbben osztják meg.
Yo az élre tör
A világ leghülyébb mobilalkalmazásaként említik a Yo-t, amely egy dologra képes: a „Yo” szócskát elküldeni egy másik felhasználónak. Ennek ellenére az applikáció április elsejei felbukkanása óta töretlen népszerűségnek örvend: július végéig kétmillióan töltötték le, a felhasználók naponta négymillió „yo”-t küldtek, ami a fejlesztők cégének értékét 5–10 millió dollárra növelte. Az izraeli Arbel és Moshe Hogeg ötletét a gázai bombázások idején a hadsereg is átvette: az alkalmazás továbbfejlesztésével született meg a támadásokra figyelmeztető üzenetet küldő rendszer.