BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Diéta alatt is sok húst ehetünk?

Sokaknak a diétáról a fogyókúrázás jut először eszükbe. Valójában azonban az emberek jellemzően a cukorbetegség, a tejcukor- vagy lisztérzékenység, illetve a tejfehérje-allergia miatt kezdenek bele (kénytelenek belekezdeni) az étrend megváltoztatásába

Mit szabad megenni egy táplálékallergia miatt szükségessé vált diéta során, és mit nem? Illetve, másképpen feltéve a kérdést: ártalmas-e például a hús fogyasztása? Henter Izabella dietetikus szakértővel ezekre és más hasonló kérdésekre kerestük a választ.

Félmillió magyart gondoznak cukorbetegséggel, de a kezeletlen betegek száma is több százezer lehet. Állapotuk javulása nagymértékben függ életmódjuktól, étrendjüktől. Az ideális testsúly elérése és megtartása javítja a vércukor mellett a vérzsírszinteket is. A megfelelő izom- zsír arány eléréséhez elengedhetetlen a testmozgás és a változatos, jó minőségű fehérjebevitel, ezért a diéta során a sovány húsok fontos szerepet játszanak. Vannak olyan betegségek, elsősorban a táplálékallergiák, amelyek kizárólag diétával, azaz szabályozott étrenddel kezelhetők. Valódi allergiáról akkor beszélünk, amikor meghatározott immunológiai reakció zajlik a háttérben. Ha kiiktatjuk az étrendből a tünetet okozó alkotórészt, nincs panasz, és így a diéta már nem is tűnik olyan szörnyűnek, hisz jobb lesz tőle a közérzet, megszűnnek a kellemetlen, legtöbbször a bélrendszert, a légutakat vagy a bőrt érintő tünetek.

Az ételérzékenység hátterében több tényező is szerepelhet. A leggyakoribb probléma a laktózintolerancia, mikor is a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim hiányzik, vagy pedig működése csökken. Ekkor a lebontatlan tejcukrot a vastagbélben élő normál bélflóra baktériumai bontják le, ez gáztermelődéssel jár, ami puffadáshoz, elégtelen folyadékfelszíváshoz, esetleg hasmenéshez vezethet. Sokan gondolják, hogy a diétás kezelésnek nem lehet mellékhatása, pedig itt előfordulhat valamilyen hiányállapot kialakulása. Ha például egy olyan fontos nyersanyagot kiiktatunk az étrendből, mint a tej, akkor mással kell pótolni a hiányzó tápanyagokat. Az elegendő kalcium biztosítása mellett a fehérjeellátottságot a tojás mellett a húsok pótolhatják (a borjú és marhahúst kivéve).

A lisztérzékenység (cöliakia) felszívódási zavar, mely a lakosság 1-2%-át érinti. Az étkezéssel bevitt gabonafélékben (búza, árpa, zab, rozs) lévő glutén nevű fehérje idézi elő. A betegség nem nőhető ki, és felnőtt korban is kialakulhat, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és teljes életet lehet élni vele és mellette. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell. Ebben a diétában a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a gluténmentes termékeket szabad vásárolni.

Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Az olyan húskészítményeket, amelyeken az áll, hogy „aroma gluténnal” vagy „glükóz/dextróz búzából készült”, a gluténra érzékenyek általában fogyaszthatják, mert ezen adalékok gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van. A húsok fehérje-, vas- és vitamintartalma különösen jótékony hatású a diagnózist követő gluténmentes étrendben. A húsok sokféleképpen ízesíthetőek, többféle étel készülhet belőlük így hosszú távon gazdagíthatják a diétázók mindennapjait.

Az egyre növekvő számú diétázók tájékozódását segíti a hazánkban 2004-ben érvénybe lépett EU szabályozás, mely többek között tartalmazza az élelmiszerek allergén jelölését is.

Allergia vagy intolerancia

Meglehetősen gyakran előfordul, hogy az ételekhez hozzáadott adalékanyagokra érzékenyen reagál a bélrendszer: többek között például glutamátokra, színezékanyagokra, tartósítószerekre, szulfitokra, szalicilátokra. Valójában ezt a fajta érzékenységet nevezzük intoleranciának. A különbség az ételallergia és az ételintolerancia között, hogy az előbbi, az ételallergia esetében a tünetek minden egyes alkalommal megjelennek, még kis mennyiség elfogyasztása után is. Az intolerancia tünetei dózis-függők. A panaszok akkor jelennek meg, ha a kérdéses ételből nagyobb mennyiséget fogyasztanak, vagy gyakrabban eszik. Érzékenység esetén mindenkinél egyéni a tűrőképesség, például a laktózintoleranciás betegek többsége megihat a kávéjában egy kis tejet vagy tejszínt, azonban vannak, akiknek a szervezete már a gyógyszerekben lévő minimális mennyiséget sem tűrik.




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.