Diéta alatt is sok húst ehetünk?

Mit szabad megenni egy táplálékallergia miatt szükségessé vált diéta során, és mit nem? Illetve, másképpen feltéve a kérdést: ártalmas-e például a hús fogyasztása? Henter Izabella dietetikus szakértővel ezekre és más hasonló kérdésekre kerestük a választ.

Félmillió magyart gondoznak cukorbetegséggel, de a kezeletlen betegek száma is több százezer lehet. Állapotuk javulása nagymértékben függ életmódjuktól, étrendjüktől. Az ideális testsúly elérése és megtartása javítja a vércukor mellett a vérzsírszinteket is. A megfelelő izom- zsír arány eléréséhez elengedhetetlen a testmozgás és a változatos, jó minőségű fehérjebevitel, ezért a diéta során a sovány húsok fontos szerepet játszanak. Vannak olyan betegségek, elsősorban a táplálékallergiák, amelyek kizárólag diétával, azaz szabályozott étrenddel kezelhetők. Valódi allergiáról akkor beszélünk, amikor meghatározott immunológiai reakció zajlik a háttérben. Ha kiiktatjuk az étrendből a tünetet okozó alkotórészt, nincs panasz, és így a diéta már nem is tűnik olyan szörnyűnek, hisz jobb lesz tőle a közérzet, megszűnnek a kellemetlen, legtöbbször a bélrendszert, a légutakat vagy a bőrt érintő tünetek.

Az ételérzékenység hátterében több tényező is szerepelhet. A leggyakoribb probléma a laktózintolerancia, mikor is a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim hiányzik, vagy pedig működése csökken. Ekkor a lebontatlan tejcukrot a vastagbélben élő normál bélflóra baktériumai bontják le, ez gáztermelődéssel jár, ami puffadáshoz, elégtelen folyadékfelszíváshoz, esetleg hasmenéshez vezethet. Sokan gondolják, hogy a diétás kezelésnek nem lehet mellékhatása, pedig itt előfordulhat valamilyen hiányállapot kialakulása. Ha például egy olyan fontos nyersanyagot kiiktatunk az étrendből, mint a tej, akkor mással kell pótolni a hiányzó tápanyagokat. Az elegendő kalcium biztosítása mellett a fehérjeellátottságot a tojás mellett a húsok pótolhatják (a borjú és marhahúst kivéve).

A lisztérzékenység (cöliakia) felszívódási zavar, mely a lakosság 1-2%-át érinti. Az étkezéssel bevitt gabonafélékben (búza, árpa, zab, rozs) lévő glutén nevű fehérje idézi elő. A betegség nem nőhető ki, és felnőtt korban is kialakulhat, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és teljes életet lehet élni vele és mellette. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell. Ebben a diétában a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a gluténmentes termékeket szabad vásárolni.

Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Az olyan húskészítményeket, amelyeken az áll, hogy „aroma gluténnal” vagy „glükóz/dextróz búzából készült”, a gluténra érzékenyek általában fogyaszthatják, mert ezen adalékok gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van. A húsok fehérje-, vas- és vitamintartalma különösen jótékony hatású a diagnózist követő gluténmentes étrendben. A húsok sokféleképpen ízesíthetőek, többféle étel készülhet belőlük így hosszú távon gazdagíthatják a diétázók mindennapjait.

Az egyre növekvő számú diétázók tájékozódását segíti a hazánkban 2004-ben érvénybe lépett EU szabályozás, mely többek között tartalmazza az élelmiszerek allergén jelölését is.

Allergia vagy intolerancia

Meglehetősen gyakran előfordul, hogy az ételekhez hozzáadott adalékanyagokra érzékenyen reagál a bélrendszer: többek között például glutamátokra, színezékanyagokra, tartósítószerekre, szulfitokra, szalicilátokra. Valójában ezt a fajta érzékenységet nevezzük intoleranciának. A különbség az ételallergia és az ételintolerancia között, hogy az előbbi, az ételallergia esetében a tünetek minden egyes alkalommal megjelennek, még kis mennyiség elfogyasztása után is. Az intolerancia tünetei dózis-függők. A panaszok akkor jelennek meg, ha a kérdéses ételből nagyobb mennyiséget fogyasztanak, vagy gyakrabban eszik. Érzékenység esetén mindenkinél egyéni a tűrőképesség, például a laktózintoleranciás betegek többsége megihat a kávéjában egy kis tejet vagy tejszínt, azonban vannak, akiknek a szervezete már a gyógyszerekben lévő minimális mennyiséget sem tűrik.